Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

védelmi Vészbizottség őrjáratának vezetője a szegedi Városházán darvadozó uraknak elsőként hozza meg a hírt : — noha a Tisza hirtelen két hüvelyknyit apadt, korántse vigadjanak! Ugyanis a percsorai-petresi töltés környékének halászaival most beszélt, s a halászok közölték: az átmeneti apadás oka csupán az, hogy átszakadt a percsorai töltés...!

47 Egy hétre rá valóban be is következett Szeged elözönlése. Maga Gál Ferenc, mint az Árvízvédelmi Vészbizottság tagja s az első őrjárat vezetője vett részt az elhárítás és a mentés munkájában. Fia Gál Kálmán — ekkoriban a boszniai okkupáció hadnagya — s két unokaöccse, mint a Szegedi Tornaegylet tagjai, hetvened-magukkal vették ki részüket ebből a keserves munkából. Hadd álljon itt e fiatal szegedi mentőcsapat — immár elfeledett — névlistájának egy töredéke: Pálfy Sándor, Kalmár István, Ivánkovits Sándor, Nagy Ferenc, Molnár Elemér, Wagner Gyula, Nováky Bertalan, Rainer József, Csonka Ferenc (a későbbi gépgyáros), Szőke József, Pataki Károly, Nyári János, Kertész József, Wagner Károly, Kertész Ferenc, Gál Kálmán, Gál János, ifj. Gál Ferenc, Löw Immánuel (a későbbi, az 1944. évi deportáláskor mártírhalált halt főrabbi s felsőházi tag), Csányi János, Felmayer János (kékfestő, Mikszáth Kálmán jóbarátja), Kulinyi Zsigmond (a későbbi lapszerkesztő és a szegedi városmonográfia újkori kötetének írója), Wagner Gusztáv, Ujj Sándor, Fáry István, Bokor Pál, Gáspár Károly, Harcz Lajos, Kovács N. József, Koczor János, Kovács Oktáv, Lövész Antal, Pfann Lajos, Molnár János, Harcz János Csermendy István, Itczés József, Szalacsy Zoltán dr, Wisinger Károly, s az öles termetű Obelcz József piarista paptanár, meg Lázár György dr. városi alügyész (később polgármester, e névlista összeállítója).

48 Ehhez a szegedi törzshöz csatlakoztak azután a Pestről Szatymazra érkező pesti önkéntesek is, élükön Zubovics Fedorral, a legendás sportemberrel, aki ekorban huszárfőhadnagy volt. Az árvíz utáni összeírások Gál Ferencnek immáron két házát is említik, egyik a Felsővároson, másik a Belvárosban állt. Gál Ferenc leszármazóinak elbeszéléséből tudom: a nagyárvízkor Feketesas utca 20. sz. alatti egyemeletes lakóházának földszintjén tűz ütött ki. Ezt azonban — s ez volt a vízözön egyetlen haszna — magával a betörő Tisza-vízzel lokalizálták. Ugyanekkor azonban víz alá került Gál Ferencnek az a Klauzál tér s Kárász utca sarokházában levő üzlete is, amelyet még 1850-ben, a szabadságharc leverése s a Valero gyár megsemmisülése után alapított.

49 (Erről egy egykorú árvízi fénykép is tanúskodik.) 1879. október 11-én azután Tisza Lajos gróf, Szeged kormánybiztosa a kormány elismerését fejezi ki Gálnak az árvízvédelemben s a mentésben való kiemelkedő munkájáért.

50