Zolnay László: Egy szegedi polgár a 19. században. Id. Gál Ferenc (1824—1898) (Szeged Művelődéstörténetéből 1. Szeged, 1985)

Iparkamara kimutatása szerint) Szegeden már 2025 az iparosok és keres­kedők létszáma. 27 De más szempontból is érdemes áttekinteni az 1850-es évek szegedi Grémiumának névsorait. A XIX. század derekán még együtt vannak a rácnak mondott szerb, a görög, a német, a zsidó s a magyar emberek a gremiális listákon. Etnikailag, de társadalomtörténetileg is elgondolkod­tatóak a névsorok. Fehér holló közöttük a magyar kereskedő. De ekkor, az 1850-es években már nem látjuk itt a Wodianereket, kiknek elődei közül Wodianer (Weidmann alias Woidzislav) Sámuel 1789-ben került Szegedre; a szegedi Wodianer Sámuel hasonló nevű fia, Wodianer Sámuel 1844-ben már pesti kereskedő. (Utóbb 1844-ben Kap­riorai előnévvel nyertek magyar nemességet; 1863-ban s 1874-ben előbb osztrák majd magyar bárókká lettek. Szegedi emlékük — máig — az ún. Wodianer ház, ma: Roosevelt tér 14.) 28 A kereskedők sorában állnak már az Aignerek, Déry Adolf (az író Déry Tibor előde), az utóbb varrógép­kereskedő szegedi Déryek családalapítója; itt szerepelnek a Mikszáthtal jóbarát Felmayerek, a nyomdász Burger Zsigmond, a fehérneműs Wagner F. A., a mai Klauzál téri Wagner-ház egykori gazdája. Hiányzanak még a prémkereskedő-szűcsiparos Holzerek (Hont Ferenc dramaturg ősei), nem szerepelnek a szalámis Pickek sem; Pick Márk (fi892) 1869-ben még terménykereskedő s csak 1883-ban tér át a szalámigyártásra. A sza­lámis Pickek, az elvándorolt Wodianerek, a malmos Backok,meg a szaíy­mazi előnevet, s nemességet 1892-ben nyert Zsótérok kereskedői mun­kája 1867 után már túllépi e megyényi területű város határát s a kapi­talista kereskedelem országos szintjén is latba esik. 29 De ezekből az 1850-es évekbeli listákról hiányzik még a múlt századi Szeged legendás alakja, Bakay Nándor (1833—1902), aki kötélgyártó műhelyét 1886-ra az Első Magyar Kenderfonó Gyárrá fejlesztette, majd — Kossuth-párti képviselősége is megszűnvén — tönkre jutott s éppen Gál Ferenc mellett, mint a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara szerény jövedelmű másodtitkára fejezte be életét. 30 Gál Ferenc kereskedelmi, ipari gyáralapításai, bankvállalkozásai Az 1860-as évek — a Schmerling-korszaknak a város közéletére súlyo­san nehezedő politikai elnyomása ellenére is — jelentős gazdasági vál­lalkozásokat bontakoztattak ki Szegeden. Döntően előmozdította ezt a közbiztonság fokozatos javulása. (Ráday Gedeont csak 1869. január 4-én nevezték ki a Délvidék királyi biztosává. Az 1850/60-as évek Szeged­környéki s szegedi közbiztonságára — jobban mondva közbizonytalan­ságára — mi sem mond többet, mint az, hogy az 1860-as években nem

Next

/
Thumbnails
Contents