Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Szabó János József: Megelőző feltárás Fábiánsebestyén-Pusztatemplom lelőhelyen, 2006 őszén

ként használt gödre. Összesen 233 objektumot regisztrálhattunk a 3000 négyzetméternyi területen, ebből 28 újkorinak bizonyult (3. kép)." Bronzkor A 168. sz. objektum megjelölést viselő gödörből, olyan durvított felületű oldaltöredék került elő, amelyet mindenképpen a korai bronzkorba kell sorolnunk, és vidékünk esetében elsősorban a Makó-kultúrára gondolhatunk. A késő bronzkori Gáva-kultúra több objektummal is képviselteti magát a lelőhelyen. A 11. objektum esetében, mintegy 1,5 négyzetméternyi területen sikerült összefüggő kullúrréteget megfigyelni, épületre utaló nyomokat azonban sajnos nem. Sekély mélységben, a föld súlya alatt összeomlott, de eredeti helyükön maradt edények töredékeire bukkantunk. A kihajló peremű urnák egyike belül vörös, kívül fekete, fényezett, hasán turbántekercses díszítés fut körbe. Ugyanez a motívum megfigyelhető egy behúzott peremű tálon is, egy világosbarna, öblös hasú bögre vállrészen pedig vízszintes árkolások. Abban a gödörben is, amely a 143. objektumszámot kapta hasonló tálon, kis fazék öblös hasán fordul elő a turbántekercs minta, a vízszintes árkolások pedig egy barna, vastagfalú oldaltöredék belső oldalán. Szarmata kor Ebből a korszakból összesen hét objektumot tártunk fel. Néhány kihasasodó oldalú gödör tartozik ide, viszonylag kevés leletanyaggal. Inkább a korai időszakra jellemző kézzel formált durván kidolgozott fazekak és hombárok, valamint a korongolt világosszürke és szürke edénytöredékek kerültek elő a korszak objektumaiból. Szintén a korai szarmata időszakra datálja a megtelepedést az egyik gödör betöltéséből majdnem teljes épségben előkerült kézzel formált, durva anyagú, barnás színű, enyhén kihasasodó fazék, hasvonalán körbefutó lécdísszel, mely a „dák jellegű" kerámiák közé sorolható. A késői időszak apró zúzott kaviccsal soványított kerámiája (SZÉKE RES-VADAY 2001, 242-245) hiányzik a leletanyagból. A hasonló korú feltárások nagy objektumszámú és nagy mennyiségű leletanyagot tartalmazó lelőhelyeivel ellentétben Fábiánsebestyénen kevés az ebbe a periódusba sorolható régészeti jelenség és lelelanyag

3

. A feltáráson tett megfigyelések alapján arra következtethetünk, hogy a szarmata korban 2 A leletek a szentesi Koszta József Múzeumba kerültek. A feltáráson részt vett Nagy Dániel, munkáját itt is köszönjük. 3 A kevés ojektumszámra nem nyújtanak magyarázatot a későbbi megtelepedések bolygatásai és az újkori beásások, bár nyilvánvalóan számukat kis ménekben befolyásolja.