Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - F. Lajkó Orsolya: „Veres fazék, paraszt csupor, tokános tál”. Az írott források szerepe a 17. századi kerámia kutatásában

súlyoznunk, hogy az árszabások termekéi a vásárokon jelentékeny mennyiséget képviselő tömegáruk, így ezek a források régészeti szempontból különös jelentőséggel bírnak. A készítési célnak megfelelően a limitációkban a korabeli edénycinevezések főként díjszabásukra vagy méretükre utalnak. Az edények díszítéséről alig informálnak - legtöbbször mázas vagy mázatlan voltukra - „paraszt csupor", ritkán a mázak színéről tájékoztatnak - „tarka zöld" és „szép mázzal megöntött". A kutatási témához kapcsolódóan ezúttal a fazekasok 18. századi Csongrád megyei és hódmezővásárhelyi árszabásait tekintettem át.

39 A megyei levéltári anyagban a legkorábbi fazekaslimitáció 1740-ből, míg Hódmezővásárhelyről 1743-ból maradt ránk. A 18. századi árszabások mindegyike vármegyei szintű határozat. A Csongrád megyei 18-19. századi fazekas céhlimitációk által szabályozott termékskála nyomon követése jól szemlélteti a népi edényhasználatban bekövetkező változásokat, ami főként a termékskála bővülésében és az újfajta edénytípusok megjelenésében érhető tetten. Ekkor tűnnek fel a limitációkban többek között a „mosogató tálnak való, mázas vándling"ok, a „mázas éjtszaki edény"-ek, „Leistulban való fazekak", a „mázas rántotta sütö-lábas"-ok és a „kétfülü mázas csíkmákszürő"-k. A korábbi időszakhoz képest újdonságként említhető még a különböző méretű és funkciójú mázas tálasedények körének tipológiai és méretbeli gazdagodása: 'tsökéllyebb' mélységű legnagyobb/középszerü/kisebb kívül mázas tál, közönséges tányér, kívül-belül mázas tányér, legnagyobb/közép-szerü/kisebb 'paraszt tál'. Mint utaltunk rá, az árszabások a piacokon és vásárokon leginkább keresett, széles körben használt termékeket limitálták, nemcsak annak van jelentősége, mely edénytípusokat tüntetették fel a listán, hanem annak is, milyen sorrendben kerültek fel azokra, mivel az első helyen szerepeltetés ténye egyben az adott produktum előállításának és forgalmazásának elsődlegességét is jelezte. A 18. századi Csongrád megyei árszabások mindegyikében a kályhástermékek, illetve a készítésükhöz kapcsolódó munkafolyamatok árai állnak a fő helyen, megelőzve a fazekasok által gyártott egyéb árukat. Ennek oka, hogy a kályhák és felrakásuk képviselte a korabeli fazekaslimi-tációk legnagyobb tételét.

40 Az 1700-as évek árszabásainak termékskáláját tekintve megállapítható továbbá, hogy a kályhástermékek gyártásával és készítésével kapcsolatos költségeken túl az elsők között felsorakoztatott produktumok között a fennálló öblösedények, így a 'víznek való kanta', a 'tejes fazék' és az 'öntöző kanta' viszonylagos állandósággal szerepelt. CSML IV.A. 1003.V l.d. 1781, 1791, 1803, 1811.es 1819. évi fazekas - céh limitációk. Más területről vizsgált limitációk esetében sem volt ez másként (VIDA 2(K)3, 74).