Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Mészáros Tamás: Vásárhelyi gazdák szegedi népbíróság előtt

ben épület-anyagot kért, mely állítása szerint mint új földhözjuttatottnak járt neki, Deák dühösen azt mondta neki, hogy: „Beleestek a földembe, mint tehén picsájába a kukac. /.../ Ez alkalommal és ezt megelőzően is civakodott Kurucsai Deákkal, mivel ő követelt a vádlotton egy saroglyát is, amit a vádlott nem akart kiadni neki. Kurucsai megfenyegette őt, hogy le fogja internáltatni, mire vádlott kiadta neki a saroglyát. " Ezt követően a Népbíróság tanácsának elnöke, dr. Kovács László Simonne elé tárta a nyomozati szakaszban, a hódmezővásárhelyi ÁVH kirendeltségen tőle felvett, az elmondottaktól eltérő, Deákra nézvést terhelő vallomását. Erre a következőképpen reagált Simonne: „nem tudom, hogyan kerültek az ellentétes részek a vallomásomba. - A rendőrségen nem olvasták fel előttem a vallomásomat." A Simonne által elmondottak ellenére, a Népbíróság a Simonnétől nyomozati szakaszban felvett vallomást vette alapul az ítélet meghozatalakor. Talán ez a legsúlyosabb hiba vagy inkább bűn a Népbíróság részéről, hiszen Simonne elbeszélése feltárja a feljelentő „újgazda" Deákkal szembeni anyagi jellegű vitáit, melyek odáig vezettek, hogy az idős gazdát Kurucsai internálással félemlítette meg. Feljelentésének megfelelő vallomást tett Kurucsai József, akit nyilvánvaló elfogultsága ellenére „érdektelen" tanúnak minősített a szegedi Népbíróság. Egy további hiba a Népbíróság részéről, hogy az helytelenül 125 kataszteri hold föld tulajdonosának tüntette fel Deákot, pedig az ítéletet hozóknak tisztában kellett lenniük a rendelkezésükre álló dokumentumok alapján azzal, hogy az 1945-ös földreform során a 600/1945 számú M. E. rendeletnek megfelelően 100 kataszteri holdra csökkent a vádlott földbirtoka. A szegedi Népbíróság Deák Jánost bűnösnek találta „folytatólagosan elkövetett izgatás" bűntettében. Az egyébként büntetlen előéletű vádlottat főbüntetés gyanánt egy év négy hónap börtönbüntetésre, mellékbüntetésként pedig ötévi hivatalvesztésre, politikai jogainak gyakorlásának felfüggesztésére, valamint 6 hold földjén és tanyáján felüli ingatlanainak elkobzására ítélte el a Népbíróság. Deák a számára elfogadhatatlan büntetés kiszabását követően a Népbíróságok Országos Tanácsához fordult semmisségi panaszszal. A NOT 1949. november 10-i ítélete szerint a szegedi Népbíróság helyesen állapította meg Deák bűnösségét, a kiszabolt büntetést azonban enyhítette: nyolc hónap börtönbüntetésre, valamint városi lakóháza, tanyája és ahhoz tartozó 15 hold földjén felüli vagyona elkobzására ítélte az idős gazdát. Azzal, hogy tanyáját „megtarthatta", nem mehetett túl sokra Deák János, hiszen azt Simonék és feljelentője, Kurucsai József használhatta, rá csak a karbantartás terhei maradtak. A 71 esztendős Olasz István gazda birtokából 13 kataszteri hold földet, valamint tanyáját vette igénybe a Földbérlö Bizottság 1948 őszén. Az idős