Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Mészáros Tamás: Vásárhelyi gazdák szegedi népbíróság előtt

MÉSZÁROS TAMÁS Vásárhelyi gazdák a szegedi népbíróság előtt 1948. augusztus 20-án, Rákosi (Rosenféld) Mátyás kecskeméti beszédében a mezőgazdaság számára kijelölte az utat a kollektív gazdálkodás irányába. A vásárhelyi gazdák jelentős része nem fogadta kitörő örömmel, hogy földjeiktől, tanyáiktól - melyek több generáció szorgos munkája révén volt birtokukban - egyszerűen megfosztották, vagy azok miatt elviselhetetlen terheket róttak rájuk. A kiépülő kommunista diktatúrának példái kellett statuálni, és ehhez a népbíróság intézményét is felhasználta. Koncepciós perekben számoltak le a gazdákkal. Három vásárhelyi gazda: Ifj. Csáki Dániel, Deák János és Olasz István peranyaga jól érzékelteti ezen eljárások koncepciózusságát. Ifj. Csáki Dánielt az 1948. október 26-i Vásárhely Népében durván megtámadták. Négy nappal később, október 30-án ellene a „közellátás érdekét veszélyeztető büntette", majd röviddel ezt követően, november 5-én „izgatás büntette" miatt indítottak eljárást a hatóságok. Ügye

1 a Szegedi Népügyészségtől a Szegedi Népbíróság elé került. A Népügyészség által a Népbíróság számára november 17-én átadott vádirat szerint a november 11-én előzetes letartóztatásba helyezett ifj. Csáki Dániel „a demokratikus államrend ellen izgatott". A vádirat szerint 1948 őszén, egy pontosan meg nem határozott napon Csáki több tanú jelenlétében a következőket mondta: „Nem érdemes a földei megmunkálni, mert azt úgyis elveszik a kommunisták, különben is a mostani rendszernek nem érdemes dolgozni, csinálhat tőlem a kormány, meg a szakszervezet azt amit akar, engem nem érdekelnek a rendelkezések". Csáki csakúgy, mint előzetes letartóztatásba vétele napján, az eljárás további részeiben is tagadta a fenti kijelentés megtételét. Az ügyben nyomozati vallomást tevő három személy közül személy közül csupán ketten jelentek meg a főtárgyaláson tanúként: Tápai Sándor és az a Gyapjas János, aki módosította az első, eredetileg Csákira nézve terhelő vallomását. Gyapjas azt állította, hogy nem azt mondta, ami a nyomozati jegyzőkönyvében szerepel, valamint kifejtette, hogy nem volt tisztában annak tartalmával amikor aláírta azt. Ezen kijelentése után indítvány hiányában nem eskette meg a Népbíróság, hanem a nyomozati eljárás során „tett" vallomását vette alapul. Tápai a főtárgyaláson elmondta, hogy a vádlottal vita támadt köztük, amikor beköltözött az addig Csáki által használt tanyába: „a vádlott kérdőre 1 Csongrád Megyei Levéltár (a továbbiakban: CSML), népbírósági iratok, XX. V. 8., NB. 1526/1948. Csáki Dániel periratai.