Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Lichtenstein László – Szabó János József: Megelőző feltárás Fábiánsebestyén-Pusztatemplom lelőhelyen, 2006 őszén

megoszlási az l.ábra mulatja. Mint látható, az összes háziállat csontleletei megtalálhatóak a középkori településen, ezen belül kimagasló a szarvasmarhacsontok aránya. A ló, a sertés és a kiskérödzök tartása mellett a középkorra egyre nagyobb arányt képviselnek Fábiánsebestyén lakóinak étrendjében a szárnyasok, úgy mint a tyúk, a lúd, a kacsa. A vadállatok csontjai is nagy faj gazdaságról tanúskodnak. A középkori falvak lakói éltek a vadászat lehetőségével, még ha ezt földesuraik igyekeztek is korlátozni. Külön figyelmet érdemel a 85. objektum aljáról előkerült vadmacska csontváza, mely ritkának számít a régészeti lelőhelyeken. Sajnos prémjének hasznosítására utaló nyúzásnyomokat nem találtunk vázcsontjain. Külön figyelmet érdemel a 19. és a 22. objektum állatcsontanyaga. Eredetileg mindkét objektum valamilyen terménytároló funkciót tölthetett be. Erre utal szük szájuk, kiöblösödő formájuk, valamint oldaluk agyaggal történt kitapasztása. Ezt látszik alátámasztani a 19. objektum esetében a gödör alsó harmadában, oldalának agyagtapasztásában talált teljes házimacska váza. Nem alaptalan a feltételezés, hogy babonás okokból, a rágcsálók kártevésének megelőzésére kerülhetett a macska az objektum oldalába. Ha szokásról nem is beszélhetünk - mivel párhuzamokat eddig még nem találtunk - a középkori ember hiedelemvilágával való összefüggését azonban okkal feltételezhetjük. E két objektumot elsődleges funkciójának megszűnte után más célra hasznosították tovább. Betöltésükben több rétegben, számos állatfaj, köztük szarvasmarhák teljes és lovak részleges csontváza hevert. Az állatvázak és vázrészek anatómiai helyzetére egyelőre nem találunk kielégítő magyarázatot. Egy részük nyilvánvalóan konyhahulladék lehetett, erre utalnak a rajtuk megfigyelt vágásnyomok. Van köztük mühelyhulladék, erre a legjobb példa a 22. objektumban egymás mellett talált két mezei görény koponya az állkapcsokkal, egyiken apró, nyúzásból eredő vágásnyomok fedezhetőek fel (16. kép a-b).

lb A teljes vázak esetében véleményünk szerint nem tartható az a feltételezés sem, hogy esetleg valamilyen betegség következtében elhullott állatokat földeltek el egy szemetesgödörbe. A háziállatoknál ez némileg magyarázatot nyújtana a teljes vázakra - azonban a részleges, anatómiai rendben fekvő vázrészekre nem -, de például a 22. objektumból előkerült mezei nyúl vázára nem. Remélhetőleg a fábiánsebestyéni régészeti és archeozoológiai leletanyagok együttes feldolgozásának köszönhetően a munkák végeztével erre a kérdésre is sikerül választ adnunk. '" A két mezei görénynek egyetlen más vázcsontja sem került elö a leggondosabb kézi bontás során sem!