Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Vincze Gábor: Az igazoló bizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén
bírósági főtárgyaláson „háborús bűntettben" találták bűnösnek (tulajdonképpen az volt a „bűne", hogy elfogadta a nyilas halóság özörényi kinevezéséi), ezért tíz hónap börtönbüntetésre és mellékbüntetésként háromévi politikai jogvesztésre ítélték. 9 A kilenc hónap, huszonöt napnyi internálást a népbíróság előzetes letartóztatásnak tekintette, és azt a kiszabott büntetésbe beleszámította, ezért az ítélethozatal utáni öt napol a vásárhelyi járásbíróság fogdájában töltötte, majd szabadlábra helyezték. Sokáig nem maradt szabadon, ugyanis augusztus 5-én a Budapesti Rendőrkapitányság Államvédelmi Osztálya elrendelte az ismételi rendőrhalósági őrizet alá helyezését - vagyis internálását w E?A 1948. január 28-án szüntették meg, és rendőrhatósági felügyelet alá helyezték. A lelkész egészen 1949. február 5-ig állott „ref alatt, addig nem tudott elhelyezkedni sem. Ilyen múlt ellenére 1949 júliusában mégis őt választotta meg a hódmezővásárhely-csúcsi egyházközség lelkipásztorául. Amíg ott szolgált, imaházat vásároltak, ahol rendszeres összejöveteleket tartottak. Amikor 1950 novemberében Márton Árpád nyugdíjba vonult, elfogadta az ótemplomi gyülekezet meghívását és 1951 januárjától ott lett lelkipásztor. *** Az ötvenes években a rákosista egyházpolitika végrehajtója, az egyházban folytatott tisztogatások részbeni kezdeményezője a szovjet mintára fölállított Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) lett, melyet 1951. május 19-én állítottak fel, első elnöke Kossá István 11 lett. Az ÁEH a Minisztertanács felügyelete alá tartozott, vidéken a megyei tanácsok keretében a nagyhatalmú'~ egyházügyi főelőadók (megbízottak) irányították, illetve felügyelték az adott megye egyházakkal kapcsolatos tennivalóit. A Csongrádi Református Egyházmegyét ellenőrző egyházügyi megbízott Óvári László 13 volt, aki a rá* CsML VII. 2. fond, 50. doboz, NB 131/1947./6. sz. 10 Végh Rezső hódmezővásárhelyi rendőr százados 1947. október 30-án egy véghatározatában ezt azzal indokolta, hogy a korábban megszüntetett rendőrhatósági őrizet „alapját képező okok olyan súlyosak, hogy további rendöriiatósági őrizet alatt tartása a mai politikai helyzetben fellétlen kívánatos". ÁbSzTL, 3.1.9. V-16881, 84. o. " Kossá István ( 1904-1965) eredeti szakmáját tekintve villamoskalauz, majd szakszervezeti aktivista volt. (Tehát nyilvánvalóan nagy szakértője lehetett az egyházi ügyeknek...) A világháború alatt munkaszolgálatosként átszökött a szovjetekhez, 1945-től az MKP, majd az MDP PB tagja lett. 12 Cenzúrázhatták a püspöki körleveleket és egyéb kiadványokat, információkat gyűjtöttek, „káderezték" a papokat. Kezdeményezték a „reakciós" („bethánista" stb.) lelkészek fölfüggesztését, egyházfegyelmivel történő elmozdítását, sőt, az ÁVH-val együttműködve akár a letartóztatást is javasolhattak. Havonta kétszer jelentést küldtek az ÁEH-nak és a megyei pártbizottságnak. 11 Az egyházügyi főelőadó munkamódszerét az egyik jelentéséből lehet megismerni: „Magalanásomban a papokkal szemben soha nem felejtkezem meg [arról], hogy az állam meg-