Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Gál László: Paraszti migráció a vásárhelyi határban 1949-1953

26) A kijelöli terülel művelési megoszlása: szántó: 9545 kh, rét: 294 kh, kert: 61 kh, legelő: 946 kh, erdő: 17 kh 27) A kijelölt területen az 1948-49. gazdasági évben a következő növényekel termelték: búza: 3683 kh, rozs: 98 kh, őszi árpa: 106 kh, tavaszi árpa: 1014 kh, zab: 238 kh, köles: 6 kh, tengeri: 2610 kh, burgonya: 82 kh, takarmányrépa: 131 kh, borsó: 76 kh, kender: 36 kh, len: 54 kh, napraforgó: 819 kh, lucerna: 450 kh, zabos bükköny: 42 kh. 28) Állatlétszám: A tanyaközpont területén az állatorvos adatai szerint kb. 650 db ló, 550 db szarvasmarha, 1100 db serlés, 20-22.000 db baromfi, 1500 db juh és mintegy 800 db eb található. Megjegyzés: A tanyaközpont területén élő lakosság nagy része régi kisbirtokos, újgazda 104 van. 1945 előtt néhány 3-400 holdas nagybirtok volt, amelyeket a földreform során felosztottak. A juttatottak egy része még ma is Hódmezővásárhelyen lakik, így a tanyaközpont lélekszáma jelentősebben nem emelkedett. A lakosság szorgalmas. A gyenge földeken virágzó belterjes mezőgazdaságot honosítottak meg. Értelmi színvonaluk az átlagnál fejlettebb. Átlagban 6 elemit végeztek. A gazdák házaikat tisztán tartják, elég sok a fapadlózalú ház, ruházatuk rendes. Az elméleti tanfolyamok iránt kellő érdeklődés mutatkozik, és különösen helyesnek tartanák, ha gyapottermeléssel foglalkozó tanfolyamot indítanának. A föld minősége és összetétele ugyanis gyapottermelésre alkalmas. Az erkölcsi színvonal jó, a házasságok tartósak, a gyermekek száma átlagban családonként 2-3. A tanyaközpont területén önálló MDP, Kisgazda, Parasztpárt, DÉFOSZ, EPOSZ, MNDSZ, szervezetek és úttörőcsapatok működnek. A pártok és a tömegszervezetek által tartott gyűléseken sokan vesznek részt. A Délvidéki Hírlap, a Szabad Föld és a Vásárhely Népe a legolvasottabb újság. Szemináriumokat és kisgyüléseket rendszeresen tartanak. Zárógondolatként csak annyit, hogy reményeim szerint ma sem tanulság nélkül való Batida múltjával foglalkozni. Mert jól látható, hogy a kommunista agrárpolitika számára minden eszköz elfogadható volt, hogy a magyar parasztembert megtörje és elszakítsa a földjétől, több évszázados tradíciókat semmisítve meg ezzel. Batida tanyaközpont példáján az látszik, hogy egykét évtized alatt hogyan leheteti felszámolni az egykor virágzó Vásárhely környéki tanyavilágot, ahol Szenti Tibor adatai alapján 1949-ben még közel 7000 tanya volt, napjainkban körülbelül 6-800...