Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2007 (Szeged, 2008)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Miklós Péter: A csehszlovák-magyar lakosságcsere Csanád vármegyei történetéhez

szeptember hóban mindössze egy vonattal érkeztek szlovákiai magyarok, a nagyobb szabású betelepítés a közeljövőben fog lebonyolódni."

18 1947. október 31-én kelt beszámolójában Csanád vármegye alispánja már arról számolhatott be, hogy a kitelepülni szándékozó helyi szlovákság elhagyta a megyét, s megindult a magyarok - elsősorban csallóközi magyarok - betelepítése a szlovákok egykori házaiba. Páll Endre 1947. december 4-i jelentésében tájékoztatta a közigazgatási bizottságot az „áttelepítésre ítélt" felvidéki magyarok itteni sanyarú helyzetéről. A csanádi közigazgatás első embere elismerte, hogy a földek és lakások kiosztása lassan, nehézkesen megy és emiatt bírálta az áttelepítési kormánybiztosság munkáját. Az alispán - akárcsak előző havi jelentésében együltérző szavakkal ecsetelte a Felvidékről kitelepített magyarok lelki és fizikai-gazdasági helykeresésének folyamatát. Az alispán úgy vélte, a csehszlovák állam ipari jellege után Magyarország, az agrárállam nem kínál olyan kedvező föltéleleket az újonnan a csanádi régióba települőknek, mint egykori otthonuk. „Mind több és több nehézség merül fel a Szlovákiából áttelepített magyarok elhelyezésének és megélhetésének biztosítása körül. Ez az igen szorgalmas és munkás réteg sehogy sem tud beilleszkedni jelenlegi helyzetébe. Kimozdítva évszázados otthonukból, megszokott foglalkozásukból, teljesen új viszonyok közé kerülve, sehogy sem tudják megtalálni azt az utal és helyet, melyen új életüket felépíthetik. Ehhez a lelki hátrányhoz járulnak az itteni, sokkal rosszabb viszonyok, melyekkel meg kell birkózniok. Szlovákia ugyanis ipari állam, melyben mezőgazdasággal legfőképpen az áttelepítésre ítélt magyarság foglalkozóit. Régi otthonuk termelési rendjéből következik, hogy a mezőgazdasági termékeknek jó piaca volt és a termelők könnyen tudták értékesíteni terményeiket. Ezzel szemben Magyarország agrár állam, az áttelepített magyarsággal az agrár lakosság száma emelkedett, itt nem vártak rájuk olyan előnyök, mint amilyeneket volt hazájukban hagytak. Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt sem, hogy a betelepítés technikai része sem megy minden zökkenő nélkül. Emiatt is állandó panaszokkal ostromolnak a betelepítettek. Több betelepített még ma sem jutott lakáshoz. Lassan megy a földek juttatása is, a betelepítetteknek nincs elég vetőmagjuk sem. Mindezekről az áttelepítési kormánybiztosnak kellene gondoskodnia. A panaszok kivizsgálása végetl főispán úr személyesen szállott ki Pitvarosra és Csanádalbertire és vizsgálatának eredményéről illetékes helyre jelentését megtette."

19 ls Uo. 14 Uo.