Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Mód László: A lokális identitás megteremtésének lehetőségei egy bánsági magyar közösségben

telepítésre kijelölt földeket saját maga is bejárta, majd 1890. január 26-án tanácskozásra hívta össze a kitelepülni szándékozókat. A holdanként 240 forintért megvásárolt földek birtokbavétele a szerződések aláírása utáni napokban megtörtént, ám a családok költözésére csak az 1892-es esztendő folyamán került sor. A telepesek Szentesről verbuválódtak, zömük református vallású volt. A földeket sorshúzással osztották ki a családok között, akiknek 1893. október l-ig kellett egy legalább két szobából és mellékhelyiségből álló lakóházat építeniük a kincstári előírásoknak megfelelően. Az eredeti tulajdonosok közül 15 esztendő elteltével mintegy 31 telepes adott túl minden ingatlanján, ami jórészt annak tudható be, hogy a kiköltözők között szép számmal képviseltették magukat olyanok, akik nem értettek a gazdálkodáshoz. A település megalapítása óta eltelt 115 esztendő alatt a falu társadalmi, etnikai viszonyai jelentékeny módon megváltoztak, ami együttjárt a szentesi származású, törzsökösnek tekinthető református vallású népesség számarányának a csökkenésével, szerepük háttérbeszorulásával. Temesvár közelsége alapvetően meghatározta a település fejlődését, hiszen a várossal intenzív árucsere kapcsolatokat alakítottak ki a helybeliek. A telepesek a tanyás gazdálkodást is meghonosították, a visszaemlékezések szerint valamikor az újszentesi határban 70-80 tanya állt. Az 1950-es években még minden harmadik-negyedik család rendelkezett tanyával, a cselédek télen is kint laktak, a jószágot is ott tartották egész éven át. A falu települési képe, utcahálózata, alaprajza a telepítő hatóságok elképzeléseit és akaratát tükrözte. Az 1891 óta eltelt időszakban a település lakossága szinte megháromszorozódott, amihez a Temesvár mellettiség jelentős mértékben hozzájárult. A környékbeli falvakon kívül főleg Moldvából, a Mócvidékről, a Mezőségről és a Székelyföldről érkeztek betelepülők. Az utóbbi években a falu határában kertvárosi lakónegyed épül, az új tulajdonosok anyagi jólétéről árulkodó házak gombamód szaporodnak, ami azt jelenti, hogy Temesvár előbb vagy utóbb teljesen be fogja kebelezni Újszentest. A falu etnikai összetétele is jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben, hiszen a településen a magyarság számaránya jelenleg már csak 40% körül mozog.

5 Az ünnepi alkalmak Az Újszentes megalakulásához kapcsolódó ünnepi rendezvények nagyjából a település történetének első évtizedére esnek. A közösségi objektumok nemcsak materiális valóságukban, hanem szimbolikus módon is kifejezhetik azt, hogy az új települést otthonunknak tekintik-e az új lakók. A tér 5 Bodor Antal 1907., Labádi Lajos 1991.