Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén – Pál Teodóra: Németek kitelepítése Kübekházáról 1946-ban

átírt 20 holdról jegyzi meg az irat, hogy az nem kiosztható.

18 További Földhivatali kutatások szükségesek ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a kübekházi németek birtok megoszlásáról. Csanád megye főispánja 1946 május 23-án a miniszterelnöknek írt jelentésében kételyeit fogalmazta meg a svábok kitelepítésével kapcsolatban, ami éppen akkor zajlott. Mint írja a visszamaradt sváb vagyonok nagy része nemzetgazdasági szempontból elveszik. Elek és Almáskamarás sváb lakosainak kitelepítésénél a kiküldött karhatalom nagy mennyiségű élelmiszert ismeretlen helyre szállított, de a községek lakosai is sok sváb tulajdont sajátítottak el. A betelepítetteknél "a legnagyobb részük nem fogja tudni pótolni szorgalom tekintetében a svábokat, de szakszerűség szempontjából sem lettek megválogatva."

19 A német nemzetiségű lakosok ellen folytatott hadjárat része volt az a rendelet is, mely szerint a sváb kitelepítetteket német állampolgárként kell kezelni és a visszaszivárgott svábokat jelenteni kellett a hivatalnak az 1947. április 9-i alispáni körlevél szerint.

20 Ennek alapján júniusban született az a jelentés, mely szerint 8 olyan vegyesházas kitelepített, de visszatért személy tartózkodik a faluban, akiket a rendőrség nyilván tart, és egy fő aki a kitelepítéskor nem tartózkodott a faluban. 21 A visszatértek közölt volt az 191 l-ben született Kollár Pálné Wéber Katalin Árpád u. 108. szám alatti lakos, adatközlőnk édesanyja is. A Kollár-Wéber családnak 29 hold földje volt, ezért az itthon maradtak is kuláklistára kerültek és a Dunántúlra internálták őket. A Wéber szülők szintén 29 holdon gazdálkodtak a kitelepítés előtt, Németországban Würzburg közelébe Bad Kissingenbe kerültek. Wéber János 1953-ban, felesége Frank Erzsébet 1954-ben halt meg. A sok megpróbáltatás ellenére a szerencsésen megőrződött családi képek arról beszélnek, hogy a közepes nagyságú földbirtok a kübekházi német családok kezén jó megélhetést biztosított. A faluképet meghatározzák a nagyméretű, magas, sokszor névvel és építési dátummal ellátott stabilan megépített sváb házak (ma már sajnos több igen rossz állapotban vagy lakatlan). Gondot fordítottak a gyerekeik iskoláztatására, műkedvelő kör működött a faluban, megtehették, hogy a legújabb divat szerint öltözködtek. Wéber János agrármérnöknek tanult Keszthelyen, az orosz fronton tűnt el. Wéber Katalin a faluban elvégzett hat elemi osztály után Szegeden polgári iskolában tanult. Egyetlen fiát, Kollár Ferencet gimnáziumban taníttatta ,!i

CSML V. 264. 321/1945. 19 CSML XXI. 1.a. 17/1946. 20 CSML V. 264. 4485/1947. 21 CSML V. 264. 1.456/1947