Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: A víz alatti régészet eredménye: egy szegedi hajós vállalkozó, Újvári József életútja

hajózás szezonális foglalkozás volt, télen jégkitermeléssel és fuvarozással foglalkozott a család. A Kossuth Lajos sgt-on volt a Dreher sörraktár, oda szállították a kitermelt jeget. A lassú, ló vontatta fauszályok a Maroson Apátfalváig, de leginkább csak Klárafalváig (a torkolattól 12-14 km) jártak föl homokért, egy forduló 3 napig tartott. Ilonka néni 1940-ben saját maga készítette erről az ősi von­tatási módról a képeket, melyekből több mint húsz év múlva Juhász Antal néprajzkutató is fölhasznált képet, amit valószínűleg adatközlője ifj. Újvári József adott. A képek keletkezéséről Ilonka néni elmondta, hogy felsőkeres­kedelmi iskolásként 1941-ben érettségizett. Egyik tanára, a természetrajzot oktató Aldobolyi Nagy Miklós megkérte, hogy számára készítsen a hajó­zásról és a vízi életről fényképeket, mivel az iskolában ismerték a családfő foglalkozását és a saját IHG fényképezőgépével szívesen fotózott. A. Nagy Miklós írása a Búvár c. ismeretterjesztő lap 1940. augusztusi számban „A marosi homokbárkások" címen jelent meg. A cikk képei és a családi album képei kiegészítik egymást. A szerző részletes leírást közölt a képen szereplő hajóról: "Szlavóniai tölgyfából készült, eresztékeit szurok és erdei moha tölti ki és a gyalult keményfadeszkákat hatalmas vaskapcsok rögzítik egy­máshoz. Feneke lapos, sekélyjáratú. Belseje öblös, ládaszerü. Elöl - hátul kissé fölkunkorodik, elején nehéz vasmacska lóg erős vasláncon, fölötte az eresztő szerkezet. Az orr külső falán fehér bádogtábla, felirata: „Isten ve­lünk". Ugyanez a felirat olvasható az Újvári család albumában levő hajó hátulján is, melyet Ilonka néni gyerekkora óta Békesség néven ismert. Azt, hogy az „Isten velünk" hajónév volt kétségtelenné teszik Tömör­kény István örök-szép novellái, amelyekben többször megjelenik ez a hajó: Szent Mihály a jégben 1898 (a Szent Mihály is hajónév), Vízenjárók 1899, Minden megindul 1900, Föl is hajózunk, le is hajózunk 1901. Tömörkénytől csak annyit tudunk meg, hogy az „Isten velünk" nagy ha­jó volt, a hajóorrban kettős bas volt, azaz kis fülke a legénység számára, ahol rendesen elfértek, bár ott tüzelni nem lehetett, csak a kormányos laká­sában, ahol a kormányos családjával együtt lakott. (Föl is hajózunk, le is hajózunk). Ez a leírás illik az Újvári család hajójára is. A fent idézett levéltári összeírásban nem található az „Isten velünk" ha­jónév. Léte azonban nemcsak Tömörkény novelláiban tűnik föl. Egy Szeged környékén játszódó regényben is szerepel ez a homokos uszály mégpedig Újvári hajósgazdával együtt. Az író, a szegedi születésű Terescsényi György az 1920-as évek elején volt a Szegedi Napló munkatársa. Regényé­9 Aldobolyi Nagy Miklós (1911-1973) földrajz-kémia szakos középiskolai tanár, egyetemi magántanár 1946-1957 közt a Szegedi Tanárképző Főiskola tanszékvezetője. Apróné-Pitrik 1998. 354.

Next

/
Thumbnails
Contents