Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Orbán Imre: A népmissziók, mint a házasságok rendezésének alkalmai Kiszomboron

ta. Ilyen alkalmakat a CIC

6 előírása szerint legalább tízévenként kellett végezni a plébániákon. A népmissziók rendezvényein kiemelt figyelmet fordítottak a családi élet, a házasság kérdéseinek a katolikus erkölcsi tanítás szerinti kifejtésére. A népmissziók többnyire a nagyböjt idejére estek, ami házasságkötések szempontjából ún. tiltott idő. A missziók rövid időtartama miatt ekkor az egybekelések csak hirdetések nélkül történhettek. A hirdetések alóli fölmentéseket azonban utólagosan megadta a püspökség. Alább a Kiszomboron végzett népmissziókat vesszük szemügyre abból a szempontból, hogy milyen hatással voltak a törvénytelen házasságok rendezésére. Az 1912-es népmisszió különösen is a vadházasságok rendezésének ideje volt. Az ekkor tartott népmissziónak nem sok írásos nyoma maradt a plébánia irattárában, a templomban elhelyezett fakereszt fölirata viszont tanúskodik a szegedi ferences atyák által itt végzett pasztorációs munkáról. A följegyzések szerint 3, 4, 8, sőt 30 és 36 éves együttéléseket törvényesítettek, de voltak olyanok is, akik csak nyolc hónapja költöztek össze egyházi házasságkötés nélkül. Állapotuk szerint özvegyek, hajadonok és nőtlenek. Ezekben az esetekben az anyakönyv mindannyiszor megjegyzi: „vadházasságban éltek. " Mivel a népmisszió a húsvéti ünnepekre való fölkészítés jegyében nagyböjtre esett, utólag a hirdetések mellett fölmentést kellett kérni a tiltott idő akadály alól is: „Felmentéssel a hirdetés és szentelt idő

7 akadálya aló" olvasható a megjegyzések rovatban. Különösen az idősebb emberek esetében szemérmességből, s hogy az esküvő a lehető legnagyobb csöndben történjék, egyházi személyeket, Matuszka Bálint templomatyát és Kohajda Ferenc harangozót kértek föl tanúnak. A házasságrendezési kezdeményezést a következő évben a plébánia sikeresen tovább folytatta. Egy 1913 januárjában született jelentés a plébánia területén 10 törvénytelen együttélésről számolt be.

8 Hat esetben nem volt ft Codex Iuris Canonici 7 Másként tiltott idő. Az Egyház 5. parancsa: „Tiltott napokon menyegzőt ne tarts!" Ez azokat a napokat jelöli, melyek különösen is az imádságnak, bűnbánatnak, önmegtagadásoknak van szentelve: adventtől vízkereszt ünnepéig és hamvazószerdától fehérvasárnapig. Ezeket a napokat zavarná egy-egy esküvővel járó zeneszó melletti utcai vonulás és a lakodalmas mulatság, ezért Magyarországon ezeken a napokon eredetileg tiltva volt a házasságkötés. Innen az elnevezés: tiltott idő. Ez alól a püspök fölmentést adhatott azzal, hogy a tilalom a zajos mulatozásra továbbra is fönn tartatik. Ilyenkor ünnepélyes áldást sem kapott az új pár. Mivel a népmissziót nagyböjtben tartották, ezek az esküvők tiltott időre estek. így utólag ez alól is fölmentést kellett kérni. Az összeírás elkészültekor három nyilatkozott úgy, hogy hajlandó, három úgy, hogy nem a házasság rendezésére. Négy pár között akadály volt. Kimutatás a kiszombori rk. plébánia