Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2006 (Szeged, 2007)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Kiszombor X-XI. századi lelőhelyeiről

telkedett ugyan a bizánci ritus szerint, de többnejüségével együtt sokkal inkább nevezhetjük pogánynak, semmint kereszténynek. Tudjuk azt is, hogy István éppen Ajtony területére küldte Szent Gellértet téríteni, és a vidék behódolása a központi királyi hatalomnak is csak feltehetőleg valamikor az 1030-as év táján történhetett meg. A fentiek tükrében tehát a „klasszikus értelemben vett", általában X. századinak mondott lovas, fegyveres halottak esetében a XI. századi földbe kerülés is szóba jöhet. Az bizonyos, hogy e közösségek egy része egészen a XI. század végéig folytatta életét, ahogy azt a Kiszombor-C pénzes sírjai, vagy az előbb bemutatott Kiszombor-B jelzésű temető anyaga mutatja. A részletes elemzés kimutatta, hogy a Kiszombor-környéki X-XI. századi sírokban pogány temetkezési szokások és Árpád-házi urakodóink pénzei azonos sírokból nem kerültek elő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e temetők jelentős (esetenként nagyobb) részét ne keltezhetnénk bátran a XI. századra (sőt, egyes temetkezéseket akár a XII. század elejére). Jelen ismereteink szerint úgy tűnik, hogy míg a X. századinak tűnő, a középréteghez sorolható temetkezések időszaka mindenképpen lezárul a XI. század első harmadában, a köznépi sírok esetében a temetkezés folyamatos. Megfigyeléseinket összegezve kimondhatjuk, hogy a vizsgált területen a magyarságnak egy olyan csoportjáról van szó, mely a feltehetően már a X. században eredendően e helyütt szállásterületet foglaló "Ajtony-törzshöz" tartozott.

37 Különállását megerősítik és körvonalazzák erős balkáni, bizánci kapcsolatai.

38 A középrétegbeli sírok eltűnése és a köznépi temetők folyamatos továbbélése e területen egy hatalomváltás tipikus régészeti vetülete: arra utal, hogy az István-féle Ajtony-elleni hadjárat csak a vele szembeszálló Ajtonyt és kíséretét távolította el a terület éléről; a közrendű népesség (mint a királyi, földesúri és egyházi adózás alanya) háborítatlanul folytathatta életét - immár a Gellért nevével fémjelzett új egyházi keretek közt és királyi uralom alatt.

39 37 KRISTÓ 1980. 465. 38 BÁLINT 1991. 108-121. 39 Részletesebben ld. KÜRTI 1994. 378-379. - Ezúton mondok köszönetet Czabarka Zsuzsanna, Koncz Margit és Szűcs Árpád grafikusoknak a rajzos táblák gondos elkészítéséért.