Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Medgyesi Konstantin: „... megakadályozná az egyébként elkerülhetetlen lecsúszást.” (Életfeltételek a rendszerváltó kor Makóján)

apáról fiúra szállt. Mi ezt az építkezést kezdtük el a 90-es évek elején. Unokáink majd 50-100 év múlva kerülnek abba a helyzetbe, mint amilyen viszonyok között a nyugat-európaiak élnek. Miért baj az, ha családi dinasztiák alakulnak ki itt Makón? Szerintem ez nem baj, sőt örülni kell neki, hogy akadnak ilyen vállalkozók, ilyen bolondok, akik erre adják a fejüket. Nagyon keserves ugyanis az alapokat lerakni. Őrült mennyiségű tőkét szükséges előteremteni. Ez csak úgy megy, hogy éjt-nappallá téve dolgozik az ember és a saját céljára egyetlen fillért fel nem használ, hanem visszaforgatja mindet a tőkefelhalmozásra. Füleki László, a Hagymaterméktanács titkára: - A makói hagyma név le van védve földrajzi árujelzőként. Az itteni hagymatermeléssel az a gond, hogy nem elég hatékony. Hiába jobb minőségű a makói hagyma a jászságinál, ha Szolnok környékén egy hektáron kétszer akkora mennyiséget tudnak termelni, mint mi itt. Mágori Józsefné hagymakereskedő, 2002-től önkormányzati képviselő: - Amíg a makói dughagymás hagymának az önköltsége 35 forint kilónként, addig a német, a lengyel hagymának 8-9. A Jászságban 15 forintért megtermelik a magról vetett hagymát. A makói hagyma a magas ár miatt elvesztette a piaci versenyképességét. Megszűnt az az előnye is az itt termelt hagymának, hogy hűtés és vegyszer nélkül is elállt a következő esztendő májusáig, mert a liberalizált világpiacon minden hónapban megjelenik valahonnan a friss áru. Januárban Dél-Afrikából, februárban Tasmániából és így tovább. (Makó és térsége humánerőforrás fejlesztési programjából ; Terra Stúdió, 1998, november) „A térségre jellemző demográfiai mutatók országos összehasonlításban rosszak. 50 éve folyamatosan csökken a lélekszám, amely ma a 125 évvel ezelőtti szint alatt van. Ennek fő oka, hogy a trianoni békeszerződés után Makó elvesztette térségi központ szerepét, melynek gazdasági és így demográfiai következményei voltak." Rója István, a József Attila Gimnázium igazgatója: - Ha egy makói diák, miután végez, mérnök, orvos, tanár, közgazdász lesz, akkor az a kérdés, ebből mennyit tud Makó fogadni. Hiába jönne viszsza szülővárosába egyetemi tanulmányai után a sok-sok szakember, a tudá-