Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Etnikus kapcsolat a szerbek, horvátok és magyarok között Maradék falu társadalmában

ték/beszélik a magyar nyelvet." Maradék közvetlen környezetében Satrincán és Dobradóban a helybeli szerbek beszélik a magyart: „Még ott a szerbek is magyarú beszének. Satrincán a szerbek mind beszének magyarú." A nyelvhelyességi hibák miatt, vagy más meggondolásból azonban sokan inkább nem szólalnak meg, már csak azért sem, mert a magyarok az idegen ajkúakkal történő nyelvi kapcsolatfelvétel során azonnal szerbre/horvátra váltanak. Lássunk néhány példát. 2001-ben szalmarakás közben tértünk be az egyik udvarba, és mivel az ott dolgozó emberektől messze voltunk, nem értvén szavukat először szerbül kezdtünk kommunikálni. A szalmarakók hárman voltak, és az idegenek előtt egymás között is szerbül beszéltek mint az később kiderült azért, mert ilyen esetben ez a természetes reakció a szituációra. Idegen, jövevény a faluban csak szerb, horvát lehet, illetve azokon a nyelveken biztosan szót lehet vele váltani. Majd amikor barátaimnak fordítottam és kiderült, hallották, hogy mindannyian magyarok vagyunk, csak akkor váltottak/váltottunk magyarra. 2004-ben a tavaszi kutatás alkalmával húsvét előtt jártunk a faluban. A lakóházakat meszelték, ajtókat, ablakokat festettek. Közeledtünkre a kint dolgozók az egymás közötti beszélgetést megszakították, és az idegenekre figyeltek. Kétnyelvű, szerb és magyar köszönésünket szerbül viszonozták, majd miután elhaladtunk magyarul beszélgettek egymás között tovább. Hasonló eset zajlott le a katolikus templomból kijövőkkel történt találkozáskor is. A kétnyelvű köszönésünket előbb szerbül fogadták, majd kissé késve magyarul is utánunk köszöntek. A kutatás negyedik évében, 2004 őszén történt meg először, hogy olyan falusiak üdvözöltek bennünket magyarul, akiknél még nem jártak az eltelt évek során a kutatócsoport tagjai. 2001- ben vendégségben voltunk egy idős gazdánál és a fiánál, aki tulajdonképpen már a gazdaságot vezette. Beszélgetés közben a fiatal gazda maroktelefonja megcsörrent, és magyar nyelvről azonnal szerbre váltott. A beszélgetést figyelve édesapja egyszer csak megszólalt: „Azok, akikkel beszél, no azok is magyarok." A fiatalember egyébként magyar anyanyelvű volt, de néha kissé döcögőssé vált a kommunikáció, bizonyos kifejezéseket gondolatban szerbről előbb magyarra fordított, több esetben kereste a megfelelő kifejezéseket. Ezt akkor lehetett igazán lemérni, amikor szerbre váltott. Pergő, nyelvi fordulatokban gazdag lett a társalgás. 2002- ben egy magyar házaspárral történt beszélgetés során, mely magyarul folyt, egyszer csak egy történet mesélése közben, teljesen váratlanul szerbre váltottak, ugyanis egy eredetileg szerbül folytatott beszélgetésből idéztek olyan természetességgel, mintha az ott ülők, hozzájuk hasonló szinHasonló megállapításra jut Bácsfeketehegyet vizsgálva Hajnal Virág 2003/b: 291.