Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Klamár Zoltán: Etnikus kapcsolat a szerbek, horvátok és magyarok között Maradék falu társadalmában

- piacozás, gazdaság (a kommunikáció nyelve - közösségi jelkódok: csóva, tojás, búza az ablakban, feliratok) - a falun kívüli érintkezés (táji kapcsolatok, vándormunka, ingázás) A vidék etnikai térszerkezete és a falu, mint kulturális kontaktzóna

10 Azt már a kutatás kezdetén tudtuk, hogy a térségben széttöredezett a valamikori nyelvhatár, napjainkra a kulturális kontaktzóna, az ortodoxia törésvonalába került.

11 A térség, mint Közép-Kelet-Európának annyi más tája, mozaikszerűen építkezik, éppen ezért a kulturális jelenségek oda-vissza hatnak, alakítva ezzel nem csak a vidék, hanem a távoli tájak arculatát is.

12 Ennek a hatásnak legfőbb közvetítője a nyelv, tehát véleményünk szerint a nyelvhasználat mikéntje határozza meg azt, hogy a közös földrajzi környezetben élő közösségek egymás mellett vagy éppen együtt élnek. A történelmi Szerémség (Srem) térbeli határai többször változtak a századok folyamán, a Duna és a Száva folyók határolta táj magyar lakosságát a török hódoltság alatt veszítette el, ám hozzá kell tenni, hogy a szájhagyományban megmaradt a hódoltságot túlélő lakosság emléke,

1 ami arra enged következtetni, hogy a magyar etnikum, ha nem is tömegesen, de elemeiben túlélte/túlélhette a hódoltság korát. A magyar etnikum túlélési esélyeit kutatva, vissza kell utalnunk a múló időben a 18. század közepén történtekre, ugyanis ekkor cserélték el a magyar rendek e területet a Muraközért (Medumurje) és Fiume (Rijeka) városáért.

14 így azután a hódoltságot túlélő erdővégi (Erdevik), bingulai (Bingula), ürögi (írig), maradéki (Maradik) magyarság horvát impérium alá került. Az új földesurak, a rumai járásban Pejacsevich György, az ürögi, sidi és újlaki járásban Odeschalchi Líviusz, a vukovári és tovarniki járásban Eitz gróf alakította saját telepítéspolitikával az etnikai viszonyokat.

15 A fentiek ismeretében nem kell csodálkozni azon, hogy a vidékre nagy tömegben érkeztek szerbek, horvátok, és inkább szórványosan magyarok, németek, szlovákok. Fényes Elek szerint 1830-ban a Szerémségben 61695 szerb/rác, 30170 sokác/horvát, 2000 magyar, 1600 német/sváb, 400 orosz/rutén, 500 tót/szlovák és 78 zsidó élt.

16 10 Az etnikai és vallási térkutatások néprajzi módszerű megközelítésének fogalmi hálójáról lásd Keményfi Róbert 2003: 64-76. " Man, Gloria 1997: 160-190. 12

Liszka József 1996: 201. 13 Égető Melinda 1990: 99. 14 Égető Melinda 1990: 90. 15 Égető Melinda 1990: 90-91. 16 Fényes Elek 1836-1840: V. 50.