Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Szűcs Judit: Maszlag János (1883-1966) csongrádi halász életrajza

gyan azt B. J. művelte Szeged környékén, és a délebbi vizeken. Danicska József, mindszenti halász elsősorban a halászati üzemmódokról, szerszámhasználatról ír.

10 Csongrádi társuknál két, egymástól határozottan elválasztható témáról, a kishalászaiba bele tanulásról, az önállósodásról, a kishalászat szerszámainak használatáról, nagyhálós halászatról, a halász életmódjáról, kiegészítő foglalkozásairól és a katonaéletről, majd a hadifogságról olvashatunk. Mit jelent a halászatról szóló néprajzi irodalom számára? Maszlag János töredékes írásának értékét bizonyítja, hogy Szilágyi Miklós a Tisza halászatáról írott összefoglaló munkájában egy-egy szerszám használatánál idézi.

11 M. J. munkája a közeljövőben elkészülő, a csongrádi halászatról szóló leíráshoz fontos adatokat szolgáltat a 19-20. század fordulójáról. Mely szaktudományok, tudományszakok vizsgálata tárgyául szolgálhat? Az eredeti szöveg a nyelvészet, nyelvjáráskutatók, a népi szöveg, íráskép vizsgálói, a helyesírás történetét elemzői számára jelenthet értékes forrást. A szöveg a kulturális antropológia művelőit is elemzésre inspirálhatja. Az írásnak a katonaéletről, az első világháború kezdetéről, a hadifogság éveire visszaemlékező része a történészek számára jelenthet értékes forrást. Összefoglalóan több tudományszak vizsgálatának tárgya is lehet. (Az életrajz teljes szövegének közlése megjelenőben a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve Néprajzi Tanulmányok 5. kötetében.) Maszlag János életrajza 1883. május 10-én született Csongrádon. Apai ősei harmadíziglen halászok voltak. Apja Maszlag István (1831-1891), anyja Király Erzsébet (+1897). A Király család tagjai a Felvidékről jöttek. Vászongatyát árultak ahogy a lánya mondta. A néprajzban gyolcsos tótoknak nevezett vándorárusok voltak. Anyja az anyakönyvi bejegyzés szerint Árva megyei Nádváros településen született. Anyja rokonsága a szóbeli emlékezet szerint KlárafalvaKrisztináról vagy Krisztina-Klárafalváról érkezett. János fiuk legkisebb gyermekként született, korán árván maradt. Kilencedik éves volt, amikor édesapja 1891. július 12-én meghalt. Az idős halászok szívesen vették pártfogásba a halászat iránt érdeklődő félárva fiút. Édesanyja 54 évesen 1897. május 10-én hunyt el. Testvérei, Pál az idősebbik bátyja, Erzsébet a nővére és István, a fiatalabbik bátyja. István lett a gyámatya, mellette tanulta a halászatot. (Ő még később, a családos, felnőtt öccse dolgaiba is beleszólt.) A három 10 Danicska é.n., Szilágyi 1995. például 9., 35., 54.; Bárkányi 1996. 459-477., 11 Szilágyi 1995. 59., 68., 71., 75., 85., 86., 89., 104., 122., 179., 185., 187., 201., 212.