Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Nagyfalusi Ágnes: Tisztálkodási szokások változása Csanádpalotán a II. világháborútól napjainkig

A mosakodáshoz, hajmosáshoz háziszappant használtak. A faluban szinte minden család főzött szappant nyár elején. Előadásomban nem kívánok részletesen kitérni a szappanfőzés menetére. A tisztálkodás végeztével az emberek házivászon vagy damaszttörölközöbe törölköztek. A mosdóvizet a trágyára öntötték, vagy az utcára hordták ki, nem öntötték soha az udvarra. Fogápolásra naponta nem fordítottak külön figyelmet. Eseti volt, hogy a gyerekek édesgyökeret, csicsókát rágtak, a felnőttek az ujjúkra tett sóval vagy szódabikarbónával dörzsölték meg a fogukat.. A tisztálkodás a vízhálózat kiépítése után A vezetékes vízhálózat kiépítésével a lakosok tisztálkodási szokásai azonnal nem változtak meg gyökeresen, inkább csak a vízhez jutás egyszerűsödött. A napi tisztálkodási alkalmak változatlanul megmaradtak, valamint az, hogy hét közben csak lábat és feneket mostak, és egy héten egyszer, szombaton tartottak nagy mosdást. A mosakodás színhelye továbbra is a konyha vagy a szoba maradt. Nagy tömegben ekkor jelentek meg a zománcos és alumínium kádak a családoknál. A háziszappan mellett újdonságnak számítottak az illatosított szappanok, így az Arno-, Flóra- és a Baba-szappan. Elterjedésük általánosnak mondható, de a háziszappan használatát nem csökkentették jelentősen. A vászontörölközőt viszont lassan teljesen kiszorította a frottír törölköző. 1965-től lehetőség nyílt arra, hogy a falu lakossága szombaton, pénzért, az Egészségházban kádfürdőt vegyen. A fürdés során mindenki az otthonról hozott dolgait használta, ott csak a meleg vizet adták. Egy ember fél óráig fürödhetett. Ha letelt az idő, a vizet leengedték és a kádat trisóval fertőtlenítették. Fürdeni általában teljes családok jártak, és az évek során kialakult egy kör, aki minden héten járt. Ameddig vártak a fürdésre, kártyáztak, lottóztak, totóztak. A fürdőszobák tömeges megjelenésével a kádfürdő iránti igény visszaszorult, és 1972-ben, hét év működés után meg is szűnt. Fürdőszobák iránti igény megjelenése és azok kialakítása A vezetékes víz megjelenésével egy időben a fürdőszoba kialakítása iránti igény is fokozódott a családoknál. Az adatközlőim elmondása alapján a legtöbben ekkor már a rokonoknál, városi ismerősöknél látott fürdőszobát. Azok kialakítását általában a család anyagi helyzete, valamint a házban lakók átlagéletkora határozta meg. Azokban a házakban, ahol már a gyermekek nem laktak otthon, csak a szülők, általában a hetvenes években, még ha anyagilag meg is tehették