Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Szalontai Csaba: Beszámoló a Szeged, Kiskundorozsma-Subasán megtalált „híd” feltárásának folytatásáról

humusz volt. Aljuk szélessége 30-50 cm, hossza pedig 80-120 cm között váltakozott. Néhány esetben joggal vethető fel, hogy a „hídpillér" alá gerendát fektettek a nagyobb stabilitás érdekében. Gyakori, hogy keskenyebbik végükben l-l kis padkát alakítottak ki. Előfordulnak olyanok is, amelyekben kb. 30 cm mélyen ez a kis padka a gödör vonalán körbehalad (5-6. kép) A feltárás során az objektumok jelentős részéből külön földmintát csomagoltunk el, amely a későbbiekben valószínűleg alkalmas lesz természettudományos vizsgálatok elvégzésére. A 133 gödörből 52 tartalmazott valamilyen leletet (kerámiatöredékeket, állatcsontokat és valószínűleg recens csigát). Kerámiatöredék 37 gödörben fordult elő, átlagban 1-2 db. Ez az eredmény szinte teljesen megegyezik azzal a képpel, amit a 2000. évi feltárás során tapasztaltunk (SZALONTAI-TÓTH 2003, 88-89), amikor is pillérgödrök közel felében (47,3%) találtunk néhány apró kerámiatöredéket. Az előkerült kerámiatöredékek — 1 középkori darabot leszámítva — a kora bronzkorra keltezhetők. A 425. számú gödörben, melyben a korongolt edénytöredék volt állatjáratot észleltünk. Emiatt elképzelhető, hogy a darab utólag került bele. Összefoglalásképpen az alábbi megállapításokat tehetjük a feltárás eredményeivel kapcsolatban. A 2003-ban megfogalmazott megállapításainknak egy része felülvizsgálatra szorul. A mostani ásatási eredmények ugyanis megkérdőjelezik azt, hogy valóban „csak" hídként értelmezhetjük-e a feltárt komplexumot. Anynyi bizonyosnak látszik, hogy a nyugati Maty-ágon egyértelműen betöltötte a hidak klasszikus szerepét. Az ettől keletre eső területeken ugyanis ennél több feladatot is elláthatott, ennek igazolása azonban további vizsgálatokat tesz szükségessé. Az építmény jelenleg ismert hossza és helyzete alapján elképzelhető, hogy nem kizárólag arról van szó, hogy egy holtággá szelídült meder fölé hidat építettek valamikor. Sokkal valószínűbbnek tűnik jelen pillanatban, hogy ennél komolyabb cél vezérelhette az építőket. Az tudniillik, hogy a nyugati medren való áthaladás biztosítása mellett, az utat töltésként megerősítve vigyék tovább a Maty-ér belső ága irányába, azaz stabil, a vizes, mocsaras környezethez alkalmazkodó, abból kiemelkedő biztonságos utat építsenek. Továbbra sem került elő famaradvány sem a keleti partról, sem pedig a mederrészből. így nem áll rendelkezésünkre olyan adat, amelynek abszolút