Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Kürti Béla: Őskori telepnyomok Kiskundorozsma-Subasáról

KÜRTI BÉLA Őskori telepnyomok Kiskundorozsma-Subasáról (M5-26/78. lelőhely, Csongrád m., 1998.) A lelőhelyet az M5-ös autópálya leendő nyomvonalának 1991-ben történt bejárásakor Kiskundorozsma subasai határrészében, a Maty egykori magas partjának tetején Horváth Ferenc és csapata fedezte föl. A helyszíni megfigyelések gyér őskori, szórványos szarmata kori, közepes késő középkori és újkori településnyomokra utaltak. Az őskori leletanyag a lelőhely déli végén kb. 20x30 m-es területen sűrűsödött. A felszín mezőgazdasági müvelés alatt állt. Maga a lelőhely Kiskundorozsma belterületétől nyugatra, a Dorozsmabordányi betonúttói délre 600-700 m-re, a Maty-ér kanyarulatától nyugatra kb. 150-200 m-re esik. Az 1998. június-júliusában folytatott ásatás során (munkatársam Bozsik Katalin volt) egy 80x40 m-es területet (egész pontosan 3225 m

2-t) kutattunk át. A humusztakaró gépi eltávolítása után a kézi nyesés során előkerült régészeti objektumok kelta, szarmata és 10-11. századi leletanyagot tartalmaztak. E történeti korok objektumait az utóbbi 100 év beásásai (gödrök, árkok) vágták. A kelta korhoz tartozott a feltárt 119 objektum nagyobbik része (1. kép). E korszakból településjelenségeket (3 házat, 2 árkot, 16 jól keltezhető gödröt) tártunk fel, ami ebben a nagyságrendben az alföldi kelta lelőhelyek közt jelentősnek mondható. (A kelta objektumok számát szaporíthatja az általánosan "őskori"-nak jelzett további 12 gödör is.) A telep leletanyaga első ránézésre egységesnek tűnik, stratigráfiai alapon azonban bizonyosan legalább három periódusra osztható. Fontosnak tartjuk, hogy közel 200 m

2-nyi területen kelta járószint nyomait is megfigyelhettük. A szarmata kort egy 13 objektumból (9 sír és 4 körárok) álló temetőrészlet képviseli. A sírok egy része körárkos (egy körárok vág két másikat, tehát a temetőnek belső stratigráfiája is rögzíthető volt), más része, bár azonos sírsorba tartozik, körárok nélküli. A sírok jelentős részét még a szarmata korban kirabolták, (ld. KÜRTI 2005.) A X-XI. századból egy házat, két gödröt és egy árokrészietet tártunk fel, melyeket Bálint Mariann írt le az autópálya-kiállítás katalógusában. (BÁLINT 2003) A lelőhely kiterjedése messze túlhalad az autópálya részére kisajátított nyomvonalon. Nyugati irányban az objektumok befutnak a dorozsmai kiskertek alá (tehát a lelőhely ebben az irányban folytatódik). Keleten a Matyér medre természetes határt szab az egyes korok településeinek, temetőinek.