Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Sóskuti Kornél – Sz. Wilhelm Gábor: Bor és olaj a szarmatáknál? (Amphorák az alföldi Szarmata Barbaricumban)

További problémát jelent az amphorák esetleges keleti útvonalának rekonstruálásához a forrásokból ismert történeti háttér ellentmondó információi. A fö ellentmondás az, hogy az eddigi kutatás a keleti irányú római exportot — mivel a korabeli források némán hallgatnak az alföldi szarmaták Fekete-tenger vidéki kapcsolatairól — valószínűtlennek tartotta. A régészeti leletanyagban fel-feltűnő, biztosan a Pontus vidéki eredetű tárgyakat (pl.: gyűrűs markolatú kardok, karneolgyöngyök, fajansztárgyak, egyes ékszerek, csatok, stb.) pedig minden esetben egy frissen betelepülő népességgel hozták kapcsolatba (HARMATTÁ 1950, 10; DOBROVITS 1979, 129; KŐHEGYI 1985; TARI 1994, stb.). A kutatás további feladatai Az újonnan előkerült leletekkel kapcsolatban a számtalan kérdés és megoldásra váró feladat felmerül. Az egyik legfontosabb, hogy az alföldi darabok pontos kronológiai helyzetét megvizsgáljuk. Erre egyenlőre nem vállalkozhatunk, ez egy hosszabb tanulmány nyújtotta kereteket igényel. Elöljáróban annyit mondhatunk el, hogy az Alföldön előkerült amphora töredékek főként terra sigillatával kísért lelet együttesekben fordultak elő, melynek alapján korukat — tág határok közé — a 2-3. századra tehetjük, de semmi sem utal a 4. századi jelenlétük ellen. A 2-3. századra keltezést erősíti a Pannóniában előkerült néhány darab (KELEMEN 1995) és a gyomai szarmata településen előkerült amphora is (VADAY 1996). A kronológiával kapcsolatban szintén fontos, megválaszolandó kérdés, hogy ennek az edénytípusnak — mint számos más római készítésű leletnek — mennyire tulajdoníthatunk pontos keltező értéket. További feladatnak tekintjük, hogy alaposan megvizsgáljuk az amphora eredetét. Pannónia területéről ismert darabok biztosan keleti, Fekete-tenger környéki műhelyekben készültek (KELEMEN 1994; HÁRSHEGYI 2004), valószínűleg az Alföldön előkerült darabok gyártási helye is e régióban található. Lényeges megvizsgálni, hogy a korábban kialakított kereskedelmi rendszerbe hogyan illeszkedik be a keleti irányú amphora behozatala, vagy netán új, eddig ismeretlen irányú útvonalak működését is feltételezhetjük, illetőleg egyes, már korábban is ismert útvonalnak tulajdoníthatunk e nagyobb szerepet. Az amphorák eredetének mélyreható vizsgálatában igen nagy segítséget nyújthatnak a különböző természettudományos vizsgálatok. A legfontosabb az edények petrológiai elemzése. Az előkerült töredékekről célszerű lenne egy vékonycsiszolat adatbázist készíteni, amellyel lényegesebben több információ fog a rendelkezésünkre állni céljaink megvalósításához. Szintén hasznos információkkal szolgálhat az edény tartalmával kapcsolatban a