Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: A „Csongrád népélete” című új állandó kiállításból kimaradt téma, a gazdaságok gépesítése

SZŰCS JUDIT A „Csongrád népélete" című új állandó kiállításból kimaradt téma, a gazdaságok gépesítése Bevezetésként a „Fotók egy új állandó kiállításban" című, a „Csongrád népélete" kiállítás fotóiról tartott előadás, majd publikálásra leadott cikk utolsó mondatait idézem: „Befejezésül azokról a képileg megjeleníthető témákról is essék szó, amelyek kimaradtak a kiállításból. Másfél teremnyi hely jutott a népélet tárgyi, képi és szöveges megjelenítésére. Ilyen lehetőségek mellett több, képeken bemutatható téma, így például a gépek (vetőgép, traktor, cséplőgép) megjelenése a 19. század végén és a 20. század elején a paraszti gazdálkodásban, a paraszti társadalom és viselet kapcsolata és a kismesterségek (késes, pék és kovács) kép- és fotósorozatai jelzésszerűen sem kerültek be. Ezeket újabb időszaki kiállításokban is bemutathatjuk. Ez ugyan megalkuvást jelent, mert egy-egy téma feldolgozása nem ugyanolyan jelentőségű állandó kiállításban vagy néhány hónapig nyitva tartó időszaki kiállításban. De a muzeológiában nem ez az első és nem az utolsó feladat, amelynek megoldásában megalkuvásra kényszerülünk." Az előbbiekben jelzett, kimaradt témákból az elsőt választva, a 100-110 évvel ezelőtt megkezdődött gépesítést dokumentáló képeket mutatom be. A gőzgépek használata az Alföldnek ezen a táján a birtokosok (többszáz holdas tulajdonon és bérleten gazdálkodók), mint például Greskovics család, nagygazdák (60-80-100 holdat művelők) mint például Szabó Farkas, Bartók, Kása, Pitrik, Nagy vezetéknevü családok férfitagjai. Szántai Ferenc (1859-1957) kisréti középparaszt gazda fia katonaként a műszakiaknál dolgozott, hazatérve hagyományos gondolkodású apja tudta nélkül vásárolt, javított, bérbe kiadott gépeket. így volt vetőgépe, traktorja, gépi morzsolója, lóval huzatos szecskavágója és kalapácsos darálója. Cséplőgépét Szentesre adta bérbe. Kévekötős aratógépét 1960-ban vitte be a téeszbe. Csépai János (1920-1986) szintén középparaszt gazda családjában a 20 éves legény fiú használatára Hofherr traktort vettek a második világháború előtt. (A vetőgépet nem húzatták vele.) Ezzel egy időben bivallyal húzatott szekeret is használtak. Atkári György szintén középparaszt gazdának 18 soros vetőgépje, kettős, egyes ekéje, fogasa, boronája, hengere volt. Ezek elé lovat fogott be. Saját szelelőrostát, konkolyozót használt. Hajdú Piroska (sz. 1921.) apjának Kühne vetőgépje lett 1880 körül. Ez „lóval huzatos" volt. A lánya „sokat ballagott utána". (A család fiatal nőtagja felügyelte hátulról a vetőgép működését.) Nagyapjának, Illés Józsefnek Bok-