Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

NÉPRAJZ - Nagyfalusi Ágnes: Kötélgyártók Csanádpalotán

Makón hetente háromszor szerdán, pénteken, és vasárnap van piac. A 83 éves Nagy Péternek már megszokott helye van a piacon. Közvetlenül a főbejárat mellett baloldalon árul egy kis mozgatható fakordélyból. A kordély az árukkal együtt Makón egy ismerősnél van hét közben, így mindig csak az épp jól fogyó árút kell bevinnie a piacra. A kordélyban megtalálható többek között: kötőfék szár, istráng, marha bikakötél, kocsi kötél, szárítókötél, kolbászkötöző madzag, valamint kutyalánc, ostor, karabiner, rolómadzag is. Egy kötőfék 600 Ft, istráng 800 Ft, marhakötél 350 Ft, bikakötél 400 Ftba kerül ma a makói piacon. Jelenleg a 250 Ft-ba kerülő kolbászkötöző madzag iránt a legnagyobb kereslet. Nagy Péter vásárlói nagy többségben a Makóhoz közeli falvak gazdálkodói, illetve a kiszombori határ megnyitása óta sok román vásárlója is van. Nagy Pétert jóleső érzéssel tölti el az, hogy ha 0 meg is hal a mesterséget fia Ifj. Nagy Péter tovább viszi. A szakmába belenevelkedve pár éve az unoka a 20 éves Nagy Péter is bekapcsolódott a kender feldolgozásba. Ifj. Nagy Péter jelenleg negyven éves kötélkötö végzettsége nincsen, mivel már 1972-óta nincs képzés a köteles szakmában. Az évek során belenevelkedett a szakmába, immár 20 éve önállóan foglalkozik a kötélgyártással, a családja ebből él. 0 mondta el nekem a kender feldolgozás jelenlegi módját. A kötélnek való kendert saját maguk termesztik. A család ma három hektár kendert termel. Ebből egy hektárt saját részre, két hektárt, pedig eladásra, a Nagylakon található kendergyárnak. Három éves készletük van kazlakba rakott kenderből. Az idén learatott kórót jövő tavasszal kezdik áztatni, nyáron törik meg. Télen feldolgozzák, és a következő év májusára lesz késztermék belőle. A kender kórót kazalba rakva több évig lehet szabadég alatt tárolni. A víz lefolyik róla, a teteje általában 4-5 év alatt rohadna be de, addigra már feldolgozzák. A kender először a tanyájuk udvarán található áztatóba kerül, mert a kender feldolgozás első állomása az áztatás. Az áztatás során a kenderből egy biológiai folyamat segítségével a rostok és a kéreg közt lévő ragasztóanyag a pektin kioldódik. így a rost könnyebben leválasztható a fás részről. Az áztatás időtartama 5-12 nap, hossza függ a víz hőmérsékletétől. Ezt követi a szárítás, amely az időjárás függvényében 10-12 napot vesz igénybe. A kender törése során a rostot elválasztják a fás résztől. A fás rész a pozdorja amelyet, többféle képen lehet hasznosítani, így: fűtőanyagnak, állatok alá alomnak és kiváló minőségű komposztot is lehet belőle készíteni. A kendert rázógéppel és tilógéppel tisztítják, majd előkártolják, nyújtják. A