Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

NÉPRAJZ - Nagyfalusi Ágnes: Kötélgyártók Csanádpalotán

A dolgozat készítése során két interjút készítettem. Az interjú alanyaim Nagy Péter és Ifj. Nagy Péter. Nagy Péter 1920-ban született. Hat osztály elvégzése után egy makói rokonánál segítkezett a kötél gyártásnál. Majd amikor nem sokkal később a Jakabfi uradalomtól munka ajánlatot kapott a rokon Ö is vele tartott. Jó fizetést, lakást, télen tüzelőt kaptak. Az uradalom Battonya és Dombegyháza között terült el, 2000hold földből 50hektáron dohányt termeltek. A feladatuk az volt, hogy szálkenderből madzagot és az állatok számára kötelet készítsenek. A madzagot a dohányszárításnál használták fel, a dohánylevelek felfűzésekor. Fontos volt, hogy a dohánylevelek ne csússzanak egymásra, mert akkor bepenészedtek volna. Erre a célra a kenderből készített madzag felelt meg a legjobban. A Jakabfi uradalomban töltött másfél év után Nagy Péter, önállósította magát, visszatért Palotára, a családi birtokon kezdett el kendert termeszteni. A tanya mellé áztatót épített, saját maga dolgozta fel a megtermelt kendert. 16-17éves korára már megkereste a megélhetéséhez szükséges pénzt. Bár a bátyja az első időkben haragudott, hogy a jó kukoricát termő földbe apja engedélyével kendert vet, később ő is bekapcsolódott a kendertermesztésbe, feldolgozásba. Az 1940-es években lOhold kendert termelt bérbe nekik Szirbik Lajos Csanádalberton. A megtermelt kendert saját kocsijukon hordták Palotára és dolgozták fel. Az ipar fellendülése után, a háborús időkben zárolták a kendert, hadianyag lett, háznál nem lehetett feldolgozni. A család kérvényt nyújtott be a minisztériumba, az ipar folytatásához ám jobb lehetőség nyílt számukra. Meg kellett nekik szervezni, hogy azokban az uradalmakban, ahol legalább 100 hold kendert termeltek, ott helyben fel is tudják dolgozni. A kender megtermeléséhez és az áztatok építésére az uradalmak 20000 pengő állami támogatást kaptak, és ugyanennyit kapott az ő családja is a szükséges gépek beszerzésére. Egy kötélgyár teljes felszerelése abban az időben 12000 pengőbe került. Az uradalmaknak is megérte csatlakozni mivel a pajta és az áztatok felépítése csak 2-3000pengőbe került. Mivel ezeknek az új üzemeknek a telepítése, beindítása elég nagy munka volt, Nagy Péter és bátyja mellett az unokatestvére is bekapcsolódott a családi vállalkozásba. A kötélgyár telepítési támogatást először egy pusztaföldvári birtokos gróf Wenkheim használta ki, majd egy mezőkovácsházi birtokos. O 50 hold kendert vetett a fennmaradó 50 holdat, pedig a községben termeltette meg. Nagy Péterek rátermettségének köszönhetően mindkét gyárban megindult a termelés. A gyárakban százhúsz ember dolgozott.