Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: Egy mezőváros ismerkedési-párválasztási szokásaiból

adni. Nemcsak idegen, hanem családtag, rokon is lehetett gügyü. Szerepe kettős volt: általánosságban ajánló, vagy/és konkrét helyre küldött. Legtöbbször olyan esetben vették igénybe a gügyü közvetítését, ahol. nem ismerték a kiszemelt lányt; a legénynek nem volt ideje nézelődni; az illető elvált vagy özvegyember volt. Röviden összefoglalva, a gügyük a következőképpen tették a dolgukat. A közvetítő elment a lányos házhoz, miután megbeszélte a vőlegény családjával, hogy megfelelő lesz-e a kiválasztott lány. A gügyüs asszony 1-2 hét múlva ismét elment a lányos házhoz a válaszért. Ha a lány szülei nemet mondtak, akkor az asszony eddigi fáradozásaiért 1-2 selyemkendőt kapott. Biztos lehetetett a gügyü, hogy nem járt hiába, ha friss fonott kaláccsal fogadták és marasztalták. Természetesen így is megkapta ajándékát.

17 A gügyü szerepét és társadalmi szükségességét ismerhetjük meg az alábbi, visszaemlékezésből vett részlettel: „Közben azt is megtudtam, hogy Vajda ángyonk a gügyü... aki a nénémet a majdan leendő jelöltei összeboronálta... Hogy miért: mert akkoriban a szegényember borja fiának kellet menni béresnek, hónap számosnak, cselédnek szolgálni, hogy feltudjon ruhászkodni, na meg egy kis induló tökét gyűjtsön, mire eljön az-az idő amikorra majd a maga gazdája akart lenni. Onnat nem lehetet ám a korzóra, vagy a bálákba eljárni... mert nem azért fizettek a cselédnek, hogy hétvégeken pucbavágja magát, aztán menjen szórakozni. Amikor viszont karácsonyra kitelt az idő... az a néhánynap új évig kevés volt arra, hogy egy magához valót szemeljen ki, akivel majd az életét leéli. Ezen segitet a gügyü... aki addig hozta vitte az üzenetet, amig egyességre nem jutottak a fiatalok. " Amennyiben a leánynézés sikeres volt, következhetett a leánykérés, majd a lakodalmi előkészületek. Az eddig összegyűjtött és feldolgozott adatok alapján összegzésként elmondhatjuk, hogy Makó ismerkedési-párválasztási szokásai kettős összetételüek. A polgári fejlődés következtében az ismerkedési helyek és alkalmak tágabb köre alakult ki, a szigorú rend fenntartása lazult. A régebbi szokásokhoz és helyekhez inkább a napszámos és a szegényebb hagymások rétege ragaszkodott, őrizte tovább. A századforduló párválasztási szokásainak esetében a szokásrend öröklődésében fordított folyamat játszódott le. A nagygazdák, vagyonosabb parasztok körében éltek tovább a régi párválasztási szempontok (vagyon, vallási azonosság), s a szegényebb társadalmi osztályok, vagyontalanok választhattak szabadabban társat. A téma kutatása még nem fejeződött be. 17 JAM A 460-75. 18 JAM NA 268-2002.