Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Fogas Ottó: Módszertani megjegyzések a középkori Tőke Falu lokalizálása kapcsán

figyeléseinket: a mai Tőke-halom nem azonos a Petrák-krónikában „Rácz Tőkének" illetve „Kápolnás halomnak" nevezett kiemelkedéssel, valamint az ott leírtak nem a középkori Tőke falu templomáról szólnak, hanem egy olyan Árpád-kori épületről, mely a tőkei pusztán, és azon belül is a mai Szász-halom tetején állt. Mindezekből sajnos az is kiderült, hogy az általunk keresett település lokalizálásához az eddig fő forrásnak tekinthető Petrákkrónika nem nyújthat segítséget, így a megoldáshoz csak a szisztematikus régészeti terepbejárás eredményeivel és megfigyeléseivel juthatunk közelebb. A Nagytőke határában végzett kutatómunkánk végére egyedül a belsőecseri járás veker-éri magaspartján találtunk olyan kiterjedésű és intenzitású lelőhelyet, amelynek leletanyaga a középkortól a koraújkorig terjedt.

23 (2. kép, 5.) A mintegy 20 hektáros - 800x220-250 méteres - terület a középkor óta használt kunszentmártoni, és a mára már elfelejtett, de egykor Szentandrásra vezető utak kereszteződéséből kiindulva, észak felé orsószerüen fut végig a vekeri magasparton. Mindezeket igen jól egészíti ki az a már korábban említett, 1472-ben keletkezett oklevél, mely Szentlászló falu felosztását írja le: Hogy először indultak az ugyanabból a Szentlászló községből, Szent László király tiszteletére épített anyaegyháztól, a déli oldalon - tudniillik Donáttornya felőli oldalon tartva az elhagyott Szentábrahám egyház felé... továbbá tíz szomszédos jobbágytelek sorban a Tisza felőli oldalon... és végül átlépve a Tőke községhez vezető utat, hasonlóképpen tíz jobbágy telket...". (BENEDEK, 1990, 274-277.) Ha a leírtakat térképen is nyomon követjük, akkor látható, hogy a faluhoz vezető út megegyezik a mai kunszentmártoni úttal (1. kép). Végső soron ide kapcsolódik még Kovalovszky Júlia 1957-ben megjelent tanulmánya is, melyben a szentesi régió első, átfogó terepbejárásának eredményeit tette közzé. (KOVALOVSZKY, 1957, 1-80.) Ebben a munkában korszakokra bontva vitte térképre a különböző régészeti kultúrákhoz tartozó lelőhelyeket, a középkori Tőke falut azonban csak felsorolásszerűen, s térképlap-szám nélkül említi (KOVALOVSZKY, 1957, 28; 33.), majd a lelőhelykataszterből is kihagyja (KOVALOVSZKY, 1957, 35-75.). Mindezek után a „Honfoglalás és a magyar középkor" című térképén mint „későközépkori falu, Árpád-kori előzménnyel" szerepelteti Tőkét. Ez azonban csak részben felel meg az igazságnak, hiszen régészeti feltárás nélkül - csupán a felszínen talált leletek alapján - egy az Árpád-kortól az újkorig tartó kontinuitást nem lehet bizonyítani, ugyanígy csak hipotetikus kapcsolatot feltételezhetünk a település korai szakasza, és az innen mintegy két kilométerre délre Az itt előkerült tárgyak közül mintegy 6 ezer tartozik ehhez az időszakhoz.