Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Tóth Anikó – Gulyás Sándor – Sümegi Pál – Horváth Ferenc: Kagylóleletek a gorzsai újkőkori tell XVII-XVIII. szelvényéből

Az egyes értékelhető anyagmennyiséggel rendelkező szintek anyagát elemezve, a magassági adatok középérték változása arról árulkodik, hogy a megtelepedési fázis intenzív gyűjtését követően visszaesett a nagyobb méretű kagylók gyűjtése. A nagyobb termetű kagylók intenzív gyűjtése ugyanis hatással lehetett a kagylópopulációkra. Ezzel magyarázható a nagyobb mennyiségű kisebb teknők gyakorisága a megtelepedési időszak közepe felé. A folyamatosan emelkedő értékek a populáció-regenerálódásnak köszönhetően mutathatók ki (13. ábra - melléklet). A továbbiakban minden szelvény anyagának értékelésére van szükség, mivel eredményeinkre befolyással bírnak. Erre utal a XVII. és XVIII. szelvény anyagának szintenként való összevetése is. Pontosítva és kiemelve 3 időszakot, ahol a gyűjtés intenzívebbnek bizonyult (16. ábra). 16. ábra: A XVII-XVIII. szelvény anyagának fajmegoszlása a 29. neolit mikroszinttől a szarmata szintig Vajon mire utalnak ezek a gyűjtési periódusok? A klímaváltozás milyen hatással bírt e közösségek életére? A szezonalitás kérdésének tisztázásával, vékonycsiszolatok és replika értékelésével talán választ adhatunk. Módszereink azonban jelenleg kidolgozás alatt állnak.