Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Tóth Anikó – Gulyás Sándor – Sümegi Pál – Horváth Ferenc: Kagylóleletek a gorzsai újkőkori tell XVII-XVIII. szelvényéből

A XVIII. szelvény 24-25. szintből (263-291 cm mélység) származó kagyló anyag értékelése, módszerek-eredmények A XVIII. szelvény anyagát választottuk ki először a teli egészét átfogó értékeléshez. Ebben a dolgozatban a legelső megtelepedési szint (24-25. szint között) anyagára építve mutatnám be, hogy milyen következtetéseket vonhatunk le egy-egy kagyló halomból. A kutatás során a következő négy kérdést válaszoljuk meg (minden objektum és kiterjesztve minden szint anyagának esetében ezt a módszert alkalmazzuk a jövőben): 7, Egyedszám és dominanciaviszonyok 2, Az egykori tömegmennyiség és a hozzá kapcsolódó kalóriaértékek Milyen táplálkozási igényeket elégíthetett ki a gyűjtés? 3, Szelektív gyűjtés kérdése 4, Szezonális gyűjtés 7, Egyedszám és dominanciaviszonyok: A 24-25. szintből (263-291 cm) származó minta 1213 db teknőt jelentett. A fajhatározás eredményeként 3 Unionidae fajt (U. pictorum, U. tumidus és U. crassus) azonosítottam. Az egyedszám vizsgálatokat követően egy kis sodrású folyóvízi és állóvízi környezetet rekonstruáltam az U. pictorum és U. tumidus dominanciából adódóan (4. ábra - melléklet) . 2, Az egykori tömegmennyiség és a hozzá kapcsolódó kalóriaértékek Milyen táplálkozási igényeket elégíthetett ki a gyűjtés? A kagylók egykori súlyát recens nyílt vízi kagylónövesztési kísérletek alapján becsülhetjük meg. Összefüggéseket tapasztalhatunk a teknők súlya, hossza és a kagylók élő tömege között is szem előtt tartva azokat a példányokat, amelyeknél csak magassági adatokat tudtam mérni. E példányoknál a hosszúságra és a tömegértékekre - élő tömeg és lágy test tömeg - csak becsült érték (90 %-os pontossággal) adható a Kiss Árpád által kidolgozott egyenletek segítségével (KISS, Á. 1990

3

) (7-2. táblázat). 3 DR. KISS ÁRPÁD (1990): Az Amuri kagyló (Anodonta woodiana woodiana, LEA 1834) (MOLLUSCA: UNIONIDAE) szaporítása, növekedése és biomasszája; mg. tud. Kandidátusa SÜMEGI P. - KOZÁK J. - TÓTH CS. (1996): Jelentés a Polgár - Kenderföld bronzkori teli hulladékgödréből származó kagylók archeozoológiai feldolgozásáról - Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen 23. pp.