Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Sipos József: Kelta oppidum erődítményrendszere a Gellérthegyen

ásatásokat végző régészek nem foglalkoztak érdemben az ottani kelta oppidum erődítményrendszerével. Pető Mária térképén - mint láttuk szaggatott vonallal jelezte az erődítmény feltételezett déli vonalát. Tehát szerinte a gellérthegyi kelta oppidum csak a mai Citadellára, annak északkeleti, főleg dél-nyugati és déli területére terjedt ki. Én az 1997-2003 közötti terepbejárásaim alapján ezt a véleményt vitatom. Azt állítom, hogy az egész Gellért hegy, beleértve a Kis-Gellért hegyet, és a Tabánt, sőt, talán a mai Várhegyet is a kelta oppidum erődítményrendszerének szerves része volt. Most azonban - először - csak a Pető-féle térképhez kapcsolódó megfigyeléseimmel szeretném a további régészeti kutatásokat segíteni. Elismerve, hogy a terepbejárás megfigyelései csak hipotézisek. Azokat a majdani régészeti ásatások vagy igazolják, vagy megcáfolják. Meggyőződésem szerint azonban előre viszik az oppidum erődítményrendszerének kutatását. A FELLEGVÁRRÓL A Gellérthegy történetét bemutató könyvében Pető Mária feltételezi: „A törzs előkelőinek, vezetőinek lakóhelyét talán a hegytető síkján képzelhetjük el (az ottani kutatásokat a Citadella épülete akadályozza)." (5) A mai Citadella területét, beleértve az azt körülfutó, és ma gépkocsival is körbejárható teraszt tekintjük mi az oppidum fellegvárának. Tehát annak két védelmi szintje volt: az egyik maga a körbefutó út, a másik pedig lényegében a mai kőfalakon belüli része. Ezt a Pető-féle térképen piros színnel jelöljük! A legfelső védelmi vonal tehát csak a mai falak helyén, vagy azokon valamivel kintebb állhatott. Ez legalább 4-5 méter magas kő- és földfal lehetett. Ezen állhattak a fából épült falak és bástyák! A fellegvár legfelső része katlanszerü lehetett, amely a kijárat felé lejtett, valahogy úgy ahogy a mai Citadella belső udvara is. Kérdés persze, hogy ezen a szük területen kell e keresnünk a „törzs előkelőinek, vezetőinek lakóhelyét" - ahogy ezt Pető Mária feltételezi. Szerint a fellegvárban - békeidőben - csak a törzs legnagyobb hatalmú vezetője, családja és kiszolgálói lakhattak. Más volt a helyzet háborús szükséghelyzetben. A fellegvár alsó védelmi szintje tehát csak a mai körteraszon lehetett. Erre észak-, észak-keletről, vagyis a Duna felől csak 10-15 méter magas hírtelen emelkedőn lehet feljutni. Ennek magassága észak-nyugati irányba fokozatosan csökken, lehet feljutni. A XIX. századi metszeten Szabó Miklós ezt a részt keretezte be és állította, hogy „még látszik a kelta fal." Ennek bizonyítására itt szükséges lenne egy kutatófalat ásni, mert lehetséges, hogy e magas és meredek „fal" mesterséges, vagyis a kelták kőből és földből építették. Kelet felől a fellegvárat a sziklák és meredek szakadékok védték. Ugyanez jellemzi a déli oldalt! A fellegvár fő bejárata akkor is csak ott lehetett, mint ma, tehát a