Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Apró Ferenc: A legborzasztóbb éj

két azonban oly sebesen elsodorta az ár, hogy a szerencsétlen ember szeme láttára elvesztek. Tizenöt nap múlva az asszony s az egyik gyermek hullája megkerült..." (Tápay-Szabó László) „Egy rókusi házból két leány menekült. Az egyik a kapunál rászólt a másikra: - Szent Isten! A mozsarat ott hagytuk! Örzse szaladj vissza érte! Örzse visszaszaladt a mozsárét, de alig hogy betette a lábát az ajtón, rároskadt az egész ház." (Tápay-Szabó László) „K-sz két kis gyermekével csak akkor gondolt a menekülésre, mikor udvarában már térdig ért a víz. Az egyik fiút kivitte az udvarra, felmászott vele egy fára, s a gyereket az ágakhoz kötötte. Azután visszament a másik fiúért a lakásba, a gyereket a hátára vette, s most már méternél is magasabb vízben a nagy ecetfáig vergődve, újból fel akart mászni a fára... Azonban a szerencsétlen embert már annyira elhagyta az ereje, hogy a fa törzsén a terhével nem bírt fölmászni az ágakig, s hogy a kisebbik gyereknek és saját magának az életét megmenthesse, kénytelen volt a hátára kapaszkodó gyermeket lelökni a vízbe. A gyerek el is tünt a szennyes áradatban, - holttestét nem találták meg soha." (Tápay-Szabó László) „Tizenegy megmentett asszonyt vittek egy csónakon. Beleütköztek egy háztetőbe, s a csónak felfordult. Mindenki a vízbe esett, s a tizenegy aszszony közül négyet sikerült kihalászni, - hét odaveszett, főként a sötétség miatt, amely csaknem lehetetlenné tette a mentést." (Tápay-Szabó László) „Máshol egy vízbefúlt nőt halásztak ki, meredt karjai közt két kis gyermeket tartva." (Reizner János) „A Pesti Napló tudósításai nagyon dicsérték az utászokat, kik a mentés körül nagyon kiváló munkát végeztek. Igen hamar belegyakorolták magukat abba, hogy hogyan kell az ablakokból a vasrácsokat kitépni, s a szobában rekedteket az ilyen ablakokon át kimenteni. Egy utász a vízbe ugrott, hogy egy asszonyt kimentsen. A szerencsétlen asszony azonban annyira belekapaszkodott, hogy a víz elsodorta őket a víz színén úszó tetőtörmelékek alá, és mindketten nyomtalanul elvesztek." (Tápay-Szabó László)