Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Orbán Imre: Adatok a dualizmus korabeli Makó farsangi báljainak történetéhez

herceg, bolondok és így tovább. A város történetében legnagyobb szabású álarcos fölvonulás valószínűleg 1894 februárjában volt.

5 Ekkor Makón ritkaság számba menő mulatságot szerveztek. Mivel nagy tömeg bekapcsolódására és részvételére lehetett számítani, az esemény több hetes előkészületeket igényelt. Erről a helyi lapok folyamatosan tudósítottak. A szkeptikus hangok az "álarcos bohócság" sikerében nem igen bíztak, hisz, ahogy mondták, "Makó népének kedélye, nem igen vág össze az ilyen egyszerű, játszi kedvtelésekkel. Mi vagy komorak, mogorvák vagyunk, vagy idegfeszítőbb és tombolóbb szórakozásban s örömökben csapongunk. A gyermekes, ártatlan mulatozásokra rossz talaj ez a miénk, az alföldi magyar nem szereti a mókát." Végül azonban a Maros tárca rovatának "Álarcos menet és táncestély írása" sommásan így jellemezte a mulatságot: bátor kísérlet, egyszer volt, nagyon jól sikerült. Az igazi újdonságot az álarcos menet jelentette. A menetet ezrek nézték a beszámolók szerint ujjongva, nevetve, tréfálkozva. A menet elején egy herold

6 haladt, utána három díszmagyarba öltözött lovas következett, majd pedig a zenekar. A zenekar, hogy többnek látsszék, aranypapírból készített, hangtalan kürtöket, a „nekivörösödésig fújó", egyenruhás gyerekeket vett be soraiba. A zenekart egy hatfogatú, bútorszállító kocsi követte. A lovakon három udvari kocsis, a kocsin pedig kiemelkedő trónusán ült Karnevál herceg.

7 A hercegnek cobolyprémes mentéje, széles karimájú tollas kalapja volt, oldalán egyenes kard, és természetesen álarcot viselt. Előtte négy kürtös állt, mellette udvari bolondok csörgőkkel és a győzelem istennője. Az istennő fehér ruhába öltözött, és Karnevál herceg feje fölé koszorút tartott. A herceg mögött négy udvari főember látszott. A herceg kocsija után egy négylovas kocsi jött, rajta kocsmai jelenet. Egy nagy hordó mellett Gambrinus

8 fogyasztotta a habzó sört. A sört, a poharat sűrűen megtöltve, egy kecses Hébe

9 nyújtott neki, körülötte bohócok, ittas emberek mulattak. Utánuk egy másik négyfogatú kocsin három úr kalabriászt

10 játszott, míg egy negyedik alak, egy erősen illuminait kibic, sóvár szemekkel figyelte őket. A kocsin egy kis jelenetet is előadtak. Egymást csalással vádolták, összeverekedtek, egymás haját tépték. A másik asztalnál egy csikós és egy szegény legény ült "közre kapva" a kackiás korcsmárosnét, bíztatták az egy 5 Maros 1894. február 8. 6 Középkori fejedelmi udvarok egyik vezető tisztségviselője. 7 Ismerjük a Karnevál herceget megszemélyesítő fiatalember nevét, Csolnakossi Gergő. 8 Mondabeli flandriai király, a hagyomány szerint ő a sör föltalálója. 9 Hébe Jupiter és Júnó leánya, az ifjúság istennője. A hagyomány szerint Hébe az Olimposzon az isteneknek is italt töltöget. 10 A korban népszerű, nagy megfigyelőképességet igénylő társasjáték.