Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Forgó Géza: A belvárosi református ótemplom emléktáblái

FORGÓ GÉZA A belvárosi református ótemplom emléktáblái A makói református ótemplom falain kilenc emléktáblát találunk. A legrégebbieket a déli kapun belépve láthatjuk. Itt két egyforma, nagyon kopott és mára már szinte olvashatatlan sírtáblát van, amelyeket valószínűleg 1828 márciusában helyezték el, még a templom külső falán. A mai helyükre Kéki Imre lelkész helyeztette, hogy az időjárás további támadásaitól megóvja. A jobb oldali Etsedi Miklós prédikátor emlékét idézi elénk saját maga latinul írt sírversével és annak fordításával, mint írta: Tisztem „Pásztor" volt, s csendeskén egybe' „Poéta", / Vesszővel vert és lantot ütött ez a kéz." Valóban a 200 éve elhunyt Etsedi Miklós költő volt. 1783-tól a makói hitközség másodlelkésze. Itt fogalmazta legtöbb versét, amelyekből két kötet jelent meg. Az első a Bágyadt lelkeket élesztgető tsendes muzsika, amely lényegében egyházi énekeskönyv. Már életében igen népszerű olvasmány volt, hiszen hét kiadást ért meg 1794 és 1856 között. A másodikat Varga István makói gazda „pénzelte", ami talán először meglepő, de Szirbik Miklóstól tudhatjuk, hogy a makói reformátusok olvasó emberek voltak. Otthonaikban Bibliák és Zsoltáros könyvek mellett verseskönyvek is akadtak, sok helyen Etsedi versei is ott lehettek. Az egyházközség a templom mellett lévő kriptába temette el. Molnár János egyetemi tanár szerint „sorainak, képeinek esetenkénti egyszerűsége, frissessége talán megérne egy mélyebb, a kor irodalmi hátterére vetített összehasonlítást nagyra becsült debreceni kortársaival." Etsedi Miklós táblája mellett látható Szikszai Benjáminé. A 175 éve elhunyt Szikszai Benjámin, Szikszai György prédikátor - a Keresztyéni Tanítások és Imádságok szerzőjének - gyermeke volt. Szikszai Benjámint 1803 április végén, Etsedi Miklós halála után hívták Makóra első prédikátornak. Az 1810. február 11-én tartott eklézsiai gyűlésen javaslata az új iskola fölépítését, amely mára már az „öreg oskola" megtisztelő nevet érdemelte ki. Nagy gondot fordított a templom karbantartására: 1818-ban az elavult famennyezetet, a mai is láthatóra cserélték ki, és kibővítették a két végső karzatot is. Szikszai Benjámin édesapját követve több könyvet adott ki. Makón írta és Szegeden jelent meg a Biblia Szövétneke 1814-ben. Szintén itt fogalmazta Biblia Győzödelmét, amelyről többen úgy vélték, hogy édesapja kéziratából készült. Molnár János azonban megállapította, hogy Szikszai Benjámin stílusával és szókincsével annyira azonos, hogy ezt az állítást ma már elvethetjük.