Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

HELYTÖRTÉNET - Ozsváth G.: Három, a közelmúltban visszakerült 19. századi, kéziratos Szeged térkép (Újabb malomadatokkal)

Ezen várostérképünk egyaránt fontos forrásokat tartogat a településfejlődést kutató, az építészettörténész, a helynévkutató, valamint a településföldrajz művelői számára is. A térkép a malmokkal foglalkozó kutató számára is szolgáltat adatokat. Az egykori Kis temető utca elején, a mai Berlini körúton, az Üstökös és Zákány utcák által határolt részen egy kétkerengősátras szárazmalmot ábrázol (4. ábra). A Tisza-parton a Vízművek helyén állt, egykori sörház telkén is látható egy szárazmalom sátra. Ugyancsak egy egykerengős szárazmalom jele fedezhető fel a Boldogasszony sugárúton a mai Tanárképző Főiskolai Kar központi tömbjében egykor volt TűzellőFa tartó Helyen is (5. ábra). Mühlen-Stellung unterhalb der Schiff Brücke. A palánki hajómalmok kéziratos, elhelyezkedési rajza. Méret:550X640 mm, karton; nyelve német. A térképet készítette: Segedin am 29

len April 1851 f Josef Bainville Sten. ob. Ing. Az 1840-es években megindult tiszai gőzhajózás komoly viszályt keltett a folyót haszonra fogó hajómolnárok és a hajósgazdák életében. A hajómalmok tulajdonosai és a Szolnokon székelő Tisza Gőzhajózási Társaság között állandósult viták elkerülése végett a Cs. Kir. Megyehatóság a hajómalmok feletti felügyeletet a főmérnök munkaköréhez sorolta. Az 1850-es évek elejétől mindennapossá váltak a két érdekközösség viszályai. A hajózási társaság akadályozva érezte a hajók szabad mozgását, míg a hajómolnárok a sekélyebb vizekre való átvezénylésükkel a termelésük visszaesését nehezményezték. A malmoknak városunk gazdaságában betöltött, fontos szerepét megerősítik azon levelek, amelyekben a malombírók azzal érvelnek, hogy a hajómalmok akadályoztatása esetén a város képtelen teljesíteni a hadiélelmezésből ráháruló feladatokat. A témakörben a levéltárakban felhalmozódott, nagyszámú iratanyagból kitűnik, hogy a viszályok elsődleges helyszíneként a Tiszának a híd alatti szakasza szolgált, amelyet a gőzhajók általában visszafordulásra használtak. A Mérnöki Hivatal szinte évente tett javaslatot a hajómalmok ésszerű elhelyezésére, ennek ellenére a levéltári iratanyagból a csatolt ábrák rendre hiányoznak. A jelen térkép kézhezvételéig több köbméternyi, szegedi iratanyag átnézése után egyetlen helyszínrajzra sikerült rábukkannom 1853-ból a Boszorkány-szigettel szembeni oldalról, amely 34 malom helyét és átrendezési javaslatát rögzíti a tulajdonosok nevének felsorolásával

2

. A helyszínrajz készítője Josef Beanwile st. ing. 2 Cs.M.L., Cs. és Kir. Megyehatóság Iratok, 1853. okt. 8.