Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

HELYTÖRTÉNET - Ozsváth G.: Három, a közelmúltban visszakerült 19. századi, kéziratos Szeged térkép (Újabb malomadatokkal)

derszerkezet. Kimutatja a Tisza felszíni vízsebességét és hozamát, továbbá az áradás szintjét. Jelzi még az 1816. évi szeptemberi vízszintet és a legkisebb vízállást. A térképen a rajzoló feltüntette a gátak metszetét is. Szépen követhetők a vár épületei, továbbá a város mélyebben fekvő, vizes területei az Eugenius-árokkal és a fontosabb, beépített tömbök körvonalai, az utcák nyomvonalai, neveiket azonban elhagyták (2. ábra). Feltüntette a térképész a beépítetlen területeken a művelési ágakat, zsombékokat, kerteket is. Ezen finom rajzú, kéziratos térképünk a helytörténeti, urbanisztikai, környezetföldrajzi kutatók figyelmére egyaránt számot tarthat. Rajzolat melly Ns. Sabad (sic) Kir. Szeged várossának belsőbb részeiben találtató Motsáros víz állásoknak Házhelyekre való Felosztását mutattya. Mérete: 950x600 mm, vászonra kasírozva; nyelve magyar; méretaránya: 2" Bétsi hüvelk =100 öl. A kéziratos, színezett térkép aláírója Buday Mihály Mernes) V(áros) £(sküdt) földmérője / 1830. Szeged város szintezését ábrázoló, színes térkép (3. ábra). E munkálatokat városunkban 1830. április 19-én kezdték meg. Alap állapotnak a vár déli bástyájának a Tisza felőli oldalára erősített vastáblát (vízmércét) tekintették, amely a magas, 1770. évi árvíz szintjét jelölte. Az ezt követő évben állították fel ugyanott az első tiszai vízmércét, amelyen fölállításától kezdődően rendszeresen leolvasták a vízállást. A térkép teljes egészében ábrázolja a Palánk, valamint részben Felső város, Rókus, Móraváros, továbbá Alsóváros egy részét. A beépített utcákat tömbönként, az utcanevek nagy többségének megadásával tüntették fel. Ugyancsak jelölték a fontos közintézményeket (sóházakat, ispotályokat, kaszárnyákat) is. A térképen jól nyomon követhetők a városban található, vizes, mocsaras helyek, a tankák és a csöpörkék, az Eugenius-árok, további vízlevezető árkok a rajtuk átívelő, kis hidakkal és a köztéri kutak. A vízborította és mocsaras helyeken láthatók azoknak építési telkekként való kiosztása. így ez a térkép fontos dokumentuma annak, hogy a hajdan vizekkel szerte tagolt város hogyan hódította el a víztől a beépítés számára területeit; a térkép egyben magyarázatul szolgál a nagyárvíz előtti Szeged természet meghatározta utcahálózatának kialakulására is. Ilyen elhódítandó területen kért magának házhelyet majd húsz évvel később a város későbbi főmérnöke, Bainville József (a Budapesti országúton a kaszárnyával szemben, a volt tűzoltó laktanya környékén). Ugyancsak e területekből kapott telket az evangélikus egyházközség.