Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)
RÉGÉSZET - Fári I.: Történelmi játékok – anyaggyűjtés egy kiállításhoz
játékkövek, feltehetően táblás játék eszközei vagy egy dobálós játék elemei lehettek. Ugyanezt a célt szolgálhatták az őskor folyamán is. A legkorábbi ilyen tárgyunk a már említett csókái neolit telepről származik, egyik díszítetlen, a másik zegzug vonalakkal, a harmadik szintén vonalakkal és pontokkal díszített ( BANNER 1960. Taf. XXXVI.). A közleményben Banner figyelemre méltó tárgyakként említi, de használatuk módjára semmit sem közöl. A népvándorlás korában meglevő cserépkorongok az időbeli párhuzam miatt nagy valószínűséggel azonosíthatók játékeszközként. A Sándorfalva-Eperjesi későszarmata telepen 5 db 2-4 cm-es átmérőjű korongot talált az ásatást végző Vörös Gabriella (82.9.546., 83.1.187.). A népvándorlás korában szintén kedvelt játék-?, zene-?, kultikus? eszköz volt a csengő és a csörgő. Kiszombor A és B temető szarmata sírjaiban Móra Ferenc 1928-ban bronz csengettyűket (53.4.52., 53.5.268.), SzegedKundomb avar temető 4 sírjában két bronz és három vas csörgőt talált (53.1.50., 53.1.78., 53.1.659., 53.1.665), ezek közül az egyik férfi sír volt, a másik három gyereksír (SALAMON - CS. SEBESTYÉN 1995. 12-13, 31, Pl. 3-4, 28-29.), a Fehértói avar temetőkben bronzcsengő töredéket és vascsörgőt talált (53.2.807., 53.3.208.) férfi és női sírokban (MADARAS 1995. 40. Pl. 27., 144. Pl. 13.) A szentesi múzeum avar kori bronz csörgői közül kiemelkedik a Szentes-nagyhegyi temető arcos csörgője (55.22.229.), amely megint a hitvilág felé billenti a kényes egyensúlyt, hiszen ezek a tárgyak ugyanúgy lehettek a mindennapi zenei élet használati tárgyai vagy játékok, mint „az altáji népek köréből jól ismert sámánizmus avar kori meglétéről" tanúskodó emlékek (KÜRTI 1991. 19.22.). Ugyancsak a szentesi múzeumban található az avarok két darab kettős csont sípja, az egyik Felgyőről (95.8.1.) László Gyula ásatása nyomán, a másik Szegvár-Szőlőkalja lelőhelyről (84.1.174.) sírlelet. A miniatűr edények továbbra is megtalálhatók a népvándorlás kori anyagban, sőt az Árpád-koriban is: Ópusztaszer 4. házában mini sütőharangot (84.3.66.) tárt fel Vályi Katalin. Bár a középkorból számos játékleírás és ábrázolás ismert (ENDREIZOLNAY 1986.), a régészeti anyagban továbbra is elenyészően kevés a játékszernek tartható tárgy. A Deszk-Olaj lelőhelyen előkerült 10 db sertés astragalos (sarokcsont, csüdcsont) (70.3.18.) a gyerekjátékok közé sorolható mint játékkocka és mint többféle szabály szerint játszott ügyességi jellegű célzó játék (KOVÁCS 1989). P. Brueghel 16. századi „Gyermekjátékok" c. képén kislányok láthatók, amint állati bokacsontokkal „topáznak". A középkor folyamán nagyon kedvelt hatoldalú dobókockák (Opusztaszer-Palota, SzegedVár) (95.4.159., 95.4.160., 97/1884.) háttérbe szorították az astragalosokat, a felnőttek elsősorban szerencsejátékra használták. Szükséges megjegyezni,