Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

RÉGÉSZET - Bede Á. - Szarka J.: Egy középkori határjárás nyomában

láshoz tájolták az irányt, vagyis amerről a Nap felkelt, arra volt kelet (GYÖRFFY 1956, 410-411). A pontosan keleti iránynak megfelelő napfelkelte az őszi napéjegyenlőség (equinoctium) idején, szeptember 23-án van, 1523-ban azonban a Julianus-naptár pontatlanságából adódóan tíz nappal korábbra került (szeptember 13.) (SZENTPÉTERY 1985, 55-56). Az őszi napéjegyenlőségtől számított legnagyobb eltérés a téli napfordulón, december 21-én következik be (23,45°). Jelen oklevél égtáj megjelöléseinél megfigyelhető egy végig következetes, kb. 30°-os eltolódás, és mivel tudjuk, hogy a határjárás október 18-án volt, itt az égtájeltolódásnak más oka lehet. Esetünkben a legvalószínűbb, hogy egyszerűen az adott menetiránnyal leginkább megegyező fő égtáj irányt adták meg, így például mikor keletről van szó délkeletre, mikor nyugatról, északnyugatra kell gondolnunk (1. kép). Sajnos középkori okleveleink égtájjelöléseinél a legtöbb esetben hasonló pontatlansággal számolhatunk, és mint látjuk, a napfelkelte iránya sem minden esetben nyújt biztos fogódzót. Ezután a rét másik, vagyis keleti oldalán lévő Másegyház nevezetű pusztára értek, és különleges határjelet állítottak? Másegyház puszta neve valószínűleg egy Árpád-kori település emlékét őrizte meg, egyetlen előfordulása az általunk vizsgált oklevélből ismeretes (BLAZOVICH 1996, 199). Másegyház feltehetően azonosítható a Gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírásaiban előforduló, Fábiánsebestyénhez tartozó Jászegyház pusztával (KÁLDY-NAGY 1982, 174). Nevének eredetéről nem tudunk biztosat mondani; nem kizárható puszta személynévi eredeztetése (BLAZOVICH 1996, 199), de a török összeírások alapján a jász etnikummal is kapcsolatba hozható (KÁLDY-NAGY 1982, 174). Szabó János József vetette fel,

10 hogy a Másegyház névben a 'másik' szó kereshető (TESZ II. 852-853; MOKLSZ 621), ez esetben a templom elnevezését valószínűleg egy közeli másik templomtól való megkülönböztetés szándéka motiválhatta. Felmerülhet még, hogy a 'más' kifejezés az egyház, vagyis a templom feltűnő külsejére vagy anyagára vonatkozik, esetleg „más" vallási közösséghez, például a görögkeleti egyházhoz tartozott. Másegyház helye ismeretlen, Türk Attila felvetése szerint talán azonos lehet az általa Kaján-Temető-halom lelőhelyen feltárt templommal (TÜRK 2001, 26), erre a következtetésre Blazovich László fordítása és térképei nyomán jutott. Ez azonban éppen az 1523-as határjárás alapján egyértelműen kizárható (SZARKA 2002, 40-41). A szöveg vonatkozó része Blazovich 9 „et cum p(er)uenissent in oppositum p(re)dy Maseghaz uo(ca)ti ibiq(ue) ad latus ipsius prati Rekethyes aliam sp(eci)alem metam pro signo erigi et leuari curassent" 10 Itt szeretnénk megköszönni Szabó János Józsefnek, hogy hozzájárult ötletének felhasználásához.