Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

RÉGÉSZET - Bede Á. - Szarka J.: Egy középkori határjárás nyomában

is van történetisége. A táj arculatát sok minden befolyásolja, például átalakulhat időjárási jelenségek hatására vagy valamilyen természeti csapás következtében. Környezetünk megváltozásának mégis leggyakrabban az emberi tevékenység az oka. Az egykori viszonyok megismerését természettudományos módszerek és a társtudományok is segítik, például geológiai fúrások vagy a régészeti, geológiai, környezetrégészeti, archeobotanikai és -zoológiai vizsgálatok (SÜMEGI 2000; SÜMEGI 2001). Az írásos források és térképek megjelenésétől kezdve egyre részletesebb kép tárul elénk nemcsak a mesterséges, de a természetes környezetről is. A Kárpátmedence táj- és környezettörténetéröl számottevő mennyiségű információt éppen a magyar középkorban megjelenő határjáró oklevelekből nyerhetünk. Az általunk vizsgált határjárás a csanádi káptalan 1523. december 5-én kelt oklevelében található, mely a Károlyi család levéltárában, a Harruckern család iratai között maradt fenn 18. századi másolatban (Dl. 107405; HAAN 1870, 140-142). Sikerült rábukkannunk az oklevél eredetijére is a Keglevich család iratai között (Dl. 98378). A forrás arról szól, hogy Porkoláb Mártont az Ecser és Fábiánsebestyén határán fekvő Rekettyés rét birtokába iktatják. Néhány évvel korábban, 1515-ben arról értesülünk, hogy „II. Ulászló király megparancsolja a budai káptalannak, hogy hiteles embere legyen jelen, amikor (...) Magoch-i Porkoláb Mártont és feleségét: Erzsébet asszonyt, fiait: Ferencet, Andrást és Gáspárt, valamint leányát: Magdolna leányt a már birtokolt Csongrád megyei [AJlgew, a Békés megyei F[ab]yansebesthyen birtokok, valamint a Csongrád megyei Docz-i, a Csanád megyei Magoch-i, a Baranya megyei Naszwath-i és Zenthmyhalfalwai" birtokrészekbe iktatják (ÉRSZEGI 1982, 43). Az 1523-as oklevélben szereplő, Fábiánsebestyénhez tartozó Rekettyés rét ekkor kerülhetett véglegesen Porkoláb Márton birtokába,

2 azonban a rét és a közös használatú legelők miatt vita támadhatott közte és az Ecseren birtokos Lajos Albert között. A vita elrendezésére II. Lajos utasította a csanádi káptalant, ahonnan királyi embernek kiküldték Orroshaza-i Komlossy Ferencet a helyszínre. A határjárást 1523. október 18-án tartották. Az érintett feleken és a királyi emberen kívül helyi jobbágyok vettek részt benne, mégpedig oly módon, hogy Porkoláb Márton kiválasztotta Lajos Albert négy ecseri, Lajos Albert megyében a régészeti és helytörténeti kutatások elősegítése érdekében Derdák Ferenc és Kiss Gábor módszeresen feldolgozzák a megye régi térképes adatait, és ezeket az eredményeket a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények hasábjain teszik közzé (DERDÁK-KISS 2001). E munkálatok során kerültek látókörükbe a középkori oklevelek is, mint például a Szombathely területén fekvő Banafölde határjárása (KISS 2002). 2 A gyulai uradalomhoz tartozó Fábiánsebestyént Corvin János 1497-ben familiárisainak: Enyingi Török Imrének és Andrásnak adományozta, akik 1500-ban továbbadták familiárisuknak, Mágocsy Porkoláb Mártonnak (Dl. 98367; Dl. 98369).