Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Fodor F.: Lipovánok Moldvában és Bukovinában

kon, ahol szinte minden, lipovánok által lakott településről érkeznek hagyományőrző együttesek. Mint már említettem, a lipovánok könnyen alkalmazkodnak környezetükhöz, az adódó lehetőségekhez. Szívesen vállalnak munkát úgy az országon belül, mint külföldön. Romániában elsősorban, mint földmunkásokat ismerik őket országszerte. Szakállas buldózereknek, vagy szakállas eszkavátoroknak nevezik őket, ezt az elnevezést maguk is hangoztatják. Klimautz lakossága „ősidőktől fogva" arról volt ismert, hogy saját gazdaságuk mellett, lóval, szekérrel messzi vidékekre eljártak földmunkára; gátakat, vasútvonalakat építettek, tavakat ástak. Egy ilyen munkavállalás nyomán jutott el az egyik család Aradra, ahol le is telepedtek, majd őket követte a rokonság, őket a szomszédság. Ma Klimautzban kevés olyan lakos van, akinek ne lenne Aradon rokona. Az adatközlők szerint eltelt több mint három generáció, és még ma is tartják a rokonságot. A lipovánok kreativitásának másik kiváló példája a Moldvában lévő, Tirgu Frumosban élő családok története. A 19. század végén a város határában bolgárkertészek telepedtek le. A kiváló talaj adottságokat és öntözési lehetőségeket kihasználva virágzó kertkultúrát alakítottak ki. Segítségül a földmunkához kiválóan értő lipovánokat fogadták meg. Ezek évek folyamán eltanulták a mesterséget: a csatornák kialakításának rendszerét, a bolgárkerék készítését, a termeszthető növények tulajdonságát stb. Az 1960-as években Tirgu Frumosban műanyagfeldolgozó üzemet létesítettek, ahová a környező téeszekből összehordtak az elhasznált mütrágyás zsákokat. A helybeli lipován asszonyok rájöttek, hogy ezeket vasalóval össze lehet vasalni, tehát megvásárolták a zsákokat. Favázakat építettek, melyeket az így kapott fóliával terítettek le. El kellett telni egy évtizednek, mire rendes, gyári fóliához juthattak. Működésüket még a Ceaucescukorszakban sem tudták ellehetetleníteni, mert saját portájukon termeltek. Ma Tirgu Frumosban a lipovánok különálló negyedben laknak, a kertekben kivétel nélkül mindenhol fóliasátrak találhatók. A Romániában élő lipovánok között ők a leggazdagabbak. Áruikkal ma is találkozhatnak a vásárlók Galactól Kolozsvárig. Ahol a természeti lehetőségek nem biztosítottak hasonló megélhetést, ott előtérbe került a külföldi munkavállalás. Elsősorban Karkaliu és Ghindarest példáját lehet említeni. A munkaképes férfi lakosság túlnyomó része külföldön dolgozik. Elsősorban Olaszországban és Kanadában vállalnak munkát. Az Olaszországban dolgozó lipovánok Torinóban már saját templomot építettek. A Tirgu Frumosban élő lipovánok után e két település számít a leggazdagabbak közé. A gazdagság elsősorban az épületek minőségében nyilvánul meg, de jól látható ez a lakásberendezésben - színes televízió, videó, mobiltelefon, parabolaantenna - és természetesen a személyautók számából is.