Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Klamár Z.: Sirkövet emeltetik...

A mind kifejezettebb szerb nyelvi hatást mutatják a kezdő és záró formulák változásai. Az 53 magyar szövegformula mellett 23 tükörfordítás és 13 szerb szövegformula van jelen a sírköveken. Ha a folyamat dinamikáját vizsgáljuk, látható, hogy 1971-2000 között 25 magyar kezdő és záró szövegformula mellett, ugyanebben az időszakban 18 tükörfordítás és 10 szerb nyelvű szövegformula jelenik meg. Ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben az időszakban szaporodik meg az archaizmust jelentő szövegformula hiánya, ami 22 esetben fordul elő, akkor ezt mindenképpen a hagyományos temetőkultúra erodálódásaként értékelhetjük. A falu térségi kapcsolathálójának működési elemei Maradék esetében nem mindig azonos a gazdasági és a kulturális kapcsolatháló. A kettősség a vizsgált időszak első évtizedeiben szinte teljesen különválik. A 20. század elején - a temetőben lévő síremlékek adatai alapján - a faluhoz legközelebb fekvő magyar központ, Újvidék kisugárzó szerepe érezhető. A síremlékeket 1920-ig újvidéki magyar kőfaragók készítik. A két háború között ez a kapcsolat megmarad, majd 1945 után fokozatosan áttevődik a hangsúly a szerémségi városokban működő kőfaragó műhelyekre, elsősorban Ruma, Ürög és India lépnek be a kapcsolathálóba, de még a távolabbi Belgrád sírkőfaragói is kapnak megrendeléseket. Egyetlen óbecsei magyar kőfaragó által készített síremlék sor áll, mely a '70-es évek tömbmagyarság irányába nyitó falusi kapcsolatokat mutatja. Ám a kialakuló, és néhány évig jól működő kapcsolat egyik évről a másikra megszűnik és a továbbiakban nem merül fel többé. Annak ellenére sem, hogy a mester - névjegyként - címét telefonszámát is a síremléken feltűntette egy kis vignettán. Összegzés Az alapkérdés, hogy a nyelvhasználati szokások írott formában való rögzülése mennyire tükrözi a kontaktzónában élő magyar kisebbség társadalmi, gazdasági és etnokulturális hagyományában végbemenő változásokat, illetve a fent említettek alapján meghatározhatók-e fejlődési, elmozdulási irányok. A magyar családok sikeresebben dacolnak a nyelvi erodálódás folyamatával, mint a vegyes házasságok. Utóbbiakban egy generáció alatt megtörténik a nyelv és kultúraváltás, pedig az írásos hagyományátörökítés nyelve mindkét esetben ugyanaz. Ennek a folyamatnak azonban van néhány fontos pontja: 1. Az eddigi kutatás alapján jól látható, hogy a társadalmi érintkezés alapfeltétele a környezet nyelvének minél tökéletesebb ismerete. Az ismeret