Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Markos Gy. Makó karácsonyi szokásaiból

maroknyi széna és szalma is került. A kosárban még alma és dió is kerülhetett, sőt az asztal alá rakhatott a gazda kisebb gazdasági- és lószerszámot is."

8

Az elhelyezés történhetett kaskában, később cipős-dobozban is. Más adatok szerint a gabona alá egy tojást tettek,

9 Tóth F. említi,

10 hogy egy zabla társaságában egy fej vörös- és egy fej fokhagyma is került a gabona tetejére. Véleményem szerint ez szoros összefüggésben lehet a makói hagymatermesztéssel, s tipikusan makói szokás. Az asztal alá helyezett tárgyakat aprószentek napján vitték ki, s az állatoknak adták, hogy egészségesek legyenek. A többi tárgy a jövő évi jó termést biztosította. Mi került a karácsonyi asztalra? A háziasszony fehér vagy piros csíkos szőttes abrosszal terítette le az asztalt. Ez általában eddig nem használatos vagy csak erre az alkalomra használt abrosz volt, amelyet később kenyérsütésre, esetleg vetőabrosznak használtak. Ezzel a jó termést biztosították a családnak. Feltehető, hogy Makón is ismert volt ez a mágikus cél, de adatot már nem találtam rá. Az asztalra szertartásosan elhelyezték az étkezéshez szükséges, ún. kezdő ételeket (méz, fokhagyma, dió, alma), valamint a vacsora fogásait. Szórványos adatunk van, hogy egész kenyeret és sót a Jézuskának készítettek. A fokhagyma, a dió és a méz fontos eszköz a népi gyógyításban. Különleges jelentőséggel bírt a karácsonykor mézbe mártott fokhagyma, amelyet torokfájásra, ill. ennek megelőzésére alkalmaztak. A karácsonyi dió elfogyasztása egészségvarázsló szereppel is bírt. Ha a vacsora során feltört dió szép, egészséges volt, akkor a család is egészséges lesz a jövő évben. Ha a dió rossz, akkor valaki beteg lesz a családban, ill. más adat szerint meghal az illető. Az alma a néphitben és a népszokásokban a termékenység, az egészség, a szerelem szimbóluma. Fontos szerepe van a karácsonyi szokásokban is. Makón a karácsonyi almával kapcsolatban több változat is található. Ezek egy része Lucától karácsonyig tart (szerelmi jóslás), más része az aprószentek napjának hiedelmeihez kapcsolódik. Megszakítva kicsit a karácsnyi asztal körüli teendőket, a karácsonyi almához kapcsolódó szokásokat és hiedelmeket (hiedelem-töredékeket) járjuk körbe. l.„ Karácsony estére két szép almát készítettek elő. Az egyiket a böjtös vacsora után annyi felé osztották, ahányan voltak és azt mindenki elfogyasztotta. A karácsonyi almaevés az együvé tartozást jelképezte. Azt tartották, ha valaki távol kerül otthonától, eszébe jut a karácsonyi alma és akkor visszatér övéihezfez a szokás a húsvéti tojás-evéssel analóg). Amikor 8

Börcsök A. 1997. 9 M FM NA 1142- 95., Rácz Sándor gyűjtése 10 Tóth F. 1982. 118.