Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)
NÉPRAJZ - Markos Gy. Makó karácsonyi szokásaiból
MARKOS GYÖNGYI Makó karácsonyi szokásaiból A karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe: Jézus születése napja, az egyházi év kezdete. Az ünnepet valószínűleg Rómában ülték meg először I. Gyula pápa (337-352) idején. Elsőként a Depositio martyrum (Vértanúk jegyzéke) említi. Jézus születését többféle időponthoz kötötték (jan. 6., ápr. 18-19., május 20., nov. 25.). Jézus Krisztus földi születésének emléknapjáról a niceai zsinat határozott, kiválasztva a Mithras-kultusz ünnepét, a Nap születésnapját. A Mithrasz napisten emlékére megült Sol Invectus ('Legyőzhetetlen Nap') római ünnep az antik számítás szerinti napfordulóra esett. A népszerű pogány ünnep lehetőséget teremtett a keresztények számára, hogy Jézus születését ekkor üljék meg. Ezzel szinte „megkeresztelték" a legősibb kultuszok hagyományait és jelképrendszerét. Európa-szerte számos népszokás kapcsolódik a karácsonyhoz. Összetétele - az elmondottakból adódóan - többrétegű. Szokásaink - a kereszténység előtti időkből; - a téli napforduló és az évkezdet hiedelmeiből; - az ünnep keresztény jellegéből táplálkoznak. A karácsonyi ünnepkör az adventtel kezdődik. Az 5. századtól kialakult karácsonyi előkészületi idő liturgiájába beépült a római katolikusok számára a heti 3 napos kötelező böjt, valamint a hajnali misék (roráték) rendszere. 1 Hazánkban az advent első napja az András-naphoz legközelebb eső vasárnap. Ettől kezdve tilos minden hangos, zenés szórakozás: mulatság, tánc, lakodalom. Ez az időszak a karácsonyon kívül magába foglal más vallásos eredetű ünnepet is (aprószentek napja, vízkereszt). Ezen kívül olyan jeles napok is ekkor vannak, mint Borbála (december 4), Miklós (december 6), Luca (december 13). Közös vonásuk az évkezdő jelleg: ezeken az ünnepeken olyan jósló és serkentő cselekedetek, szokások lelhetők föl, melyek az új év közeledésére figyelmeztetnek. A szokások gyakorlásában a cél, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét a földmüvelésben, állattartásban, az emberek egyéni életében. Az advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek, kántálok s más karácsonyi játékok előadói. 'Karácsony, Magyar Nagylexikon 10. 546-547; Tátrai Zs. 1990. 210-221.