Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Markos Gy. Makó karácsonyi szokásaiból

MARKOS GYÖNGYI Makó karácsonyi szokásaiból A karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe: Jézus születése napja, az egyházi év kezdete. Az ünnepet valószínűleg Rómában ülték meg először I. Gyula pápa (337-352) idején. Elsőként a Depositio martyrum (Vértanúk jegyzéke) em­líti. Jézus születését többféle időponthoz kötötték (jan. 6., ápr. 18-19., május 20., nov. 25.). Jézus Krisztus földi születésének emléknapjáról a niceai zsinat határo­zott, kiválasztva a Mithras-kultusz ünnepét, a Nap születésnapját. A Mithrasz napisten emlékére megült Sol Invectus ('Legyőzhetetlen Nap') római ünnep az antik számítás szerinti napfordulóra esett. A népszerű po­gány ünnep lehetőséget teremtett a keresztények számára, hogy Jézus szü­letését ekkor üljék meg. Ezzel szinte „megkeresztelték" a legősibb kultu­szok hagyományait és jelképrendszerét. Európa-szerte számos népszokás kapcsolódik a karácsonyhoz. Összeté­tele - az elmondottakból adódóan - többrétegű. Szokásaink - a kereszténység előtti időkből; - a téli napforduló és az évkezdet hiedelmeiből; - az ünnep keresztény jellegéből táplálkoznak. A karácsonyi ünnepkör az adventtel kezdődik. Az 5. századtól kialakult karácsonyi előkészületi idő liturgiájába beépült a római katolikusok számára a heti 3 napos kötelező böjt, valamint a hajnali misék (roráték) rendszere. 1 Hazánkban az advent első napja az András-naphoz legközelebb eső va­sárnap. Ettől kezdve tilos minden hangos, zenés szórakozás: mulatság, tánc, lakodalom. Ez az időszak a karácsonyon kívül magába foglal más vallásos eredetű ünnepet is (aprószentek napja, vízkereszt). Ezen kívül olyan jeles napok is ekkor vannak, mint Borbála (december 4), Miklós (december 6), Luca (de­cember 13). Közös vonásuk az évkezdő jelleg: ezeken az ünnepeken olyan jósló és serkentő cselekedetek, szokások lelhetők föl, melyek az új év kö­zeledésére figyelmeztetnek. A szokások gyakorlásában a cél, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét a földmüvelésben, állat­tartásban, az emberek egyéni életében. Az advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek, kántálok s más karácsonyi játékok előadói. 'Karácsony, Magyar Nagylexikon 10. 546-547; Tátrai Zs. 1990. 210-221.

Next

/
Thumbnails
Contents