Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Lele J.: Néprajzi világom Bálint Sándor közelében

Az ópusztaszeri tó partján igen megviselt állapotban látható egy halászbárka, amelyet a MAHART úgynevezett szocialista brigádjaival készítettünk el, mely szervezésben részt vett Trogmayer Ottó és Bodó Károly sólyamester-hajóácson kívül Miklós János, Vincze József, Kalapács István hajóács segédek, mely mesterek által készült el a bárka, s amelyet a délalföldi olajbányászok hatalmas teherautón szállítottak ki. A bárka építését, annak kiszállítását a „mahartosok" és az „olajosok" társadalmi munkában végezték. Az 1980-as évek második felében Andrásfalvy Bertalan pécsi muzeológus kérésére a Baranya megyei Atlasz számára végeztem adatgyűjtést és fényképezést Dunaszekcsőn. Mindezek mellett és velük azonos időkben vettem részt a Tápé kötet, az Algyő kötet, a Mórahalom kötet gyűjtő és író munkaközösségében és elkészítettem a Kistelek kötet név- és tárgymutatóját, valamint a Tápé kötet meg nem jelent név- és tárgymutatóját. Úgynevezett nagydolgozatokban írtam meg a „Tápai-rét tanyái"-t, „A tápai bokrétá"-t, a „Táncalkalmak, táncba hívás"-t, „A tápai és a tápai-réti fiatalok művelődési és szórakozási alkalmai"-t, a „Tápé temetői"-t, a „Szenteltvíz tartók"-at, az „Út menti keresztek és szobrok Tápén"-t, a „Szoptatóedények"-et, a „Lakodalom temetés Tápén"-t, az „Apácasors a sarló és kalapács árnyékában", a „Felsőváros árvíz által való pusztulása", „Hegedűs István tápai jegyző helytállása a nagyvíz idején"-t, a „Gencsmadár"-t, a „Tápé és a gyékény"-t, illetve még sokat, melyek mellett szinte hetente közölte írásomat valamelyik helyi vagy fővárosi hetilap, folyóirat. „Hagyományok Tápén", „Tápai élet, tápai szokások", „Az Úr készen találta Őt (Bálint Sándor élete)", „A tápaiak hite" címekkel önálló köteteim jelentek meg, s nyomdában van „A szegedi tanyai fiatalok művelődési és szórakozási alkalmai" című könyvem és kiadásra kész „Szalámi és parasztkolbász", illetve a kibővített „Tápé és a gyékény", „Hit és pedagógia" munkáim. „Ráérésképpen", mert fontosnak tartottam és tartom - írom a Halottainkat, a Bolondságainkat és az Allománytükör „krónikáimat", amelyeket volt és élő munkatársak dolgairól vezetek. (Az említettek közül több a múzeumi felolvasóülésen is elhangzott és jelen kiadvány korábbi köteteiben is megjelent - a szerk.) A Bálint Sándor hagyaték gondozására és feldolgozására 1989-ben kaptam megbízást Trogmayer Ottó múzeumigazgatótól. A hatalmas anyagot átdobozoltam, rendszereztem, majd a tárgyakat beleltároztam. Az úgynevezett papír anyagok alapos számbavétele igen megviselte az amúgy is gyengülő szemeimet, emiatt Barna Gábor és Vörös Gabriella egyetemi hallgató gyakornokokat adott segítségemre. A következő feladat a most még gépírásban rögzített anyag számítógépre vitele. Az anyag már így is rendezett