Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

HELYTÖRTÉNET - Forgó G.: Három makói orvos a Horthy-kor világában

Közben 1943 augusztusa és 1944 májusa között katonai szolgálatot tel­jesített. A zombori repülőtér építésén dolgoztatott munkaszolgálatosok munkatáborának az orvosa volt orvos főhadnagy rangban. Budapestre kerülése után közeli munkatársa lett Szálasi Ferencnek. A nyilasvezető készülve az 1944. május 3-i találkozóra Horthy Miklóssal, egy kormánylistát állított össze, amelyben Gera József neve kultuszminiszter­ként fordult elő. Szálasi Ferenc 1944 májusban kinevezte a Pártépítés Osztály vezetőjévé. 1944 augusztusában utasította az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki nyilas szervezetek vezetőit, hogy tagságuk álljon készen a magyar és német katonaság szolgálatára. 1944. augusztus 4-i levelében fölajánlotta Csatay Lajos honvédelmi miniszternek, ha ellátják a nyilas párttagságot fegyverrel, akkor részt vesznek a partizánok elleni harcokban. A honvédség vezetése nem kért ebből a segítségből, sőt a Lakatos-kormány augusztus végén be­tiltotta a pártot. Szeptember 17-én vagy 18-án a Hűvösvölgyben immár az SS csapatok védettségében Szálasitól kapott további utasításokat, amelyek már a tervezett hatalom átvételre vonatkoztak. A nyilas puccsot követően Gera József szerepe tovább nőtt. Október 16. után gyakorlatilag a párt vezetője lett. Persze ellenfelei száma is meg­nőtt. Sokan úgy vélték, hogy nem tud megbirkózni a feladatokkal, mert határozatlan, közepes képességű ember, aki elmerül a részletekben, pedig a feladat egyre több, mivel a németek a közbiztonság, állambiztonság és a zsidókérdés egyre nagyobb terhét rótták rájuk. Gera József októberben Olaszy Sándorra bízta az ún. pártszolgálat ve­zetését, amely szorgalmasan hajtott végre razziákat, és hozzájuk fűződik a legtöbb erőszakos cselekedet. Többen tettek panasz nála, mert nem értettek egyet a pártszolgálat véres akcióival. Gera József hivatali jogkörébe tarto­zott, ha a pártban valamilyen bűncselekmény történik. Novembertől a be­lügyminisztériumban közbiztonsági tanácskozásokat tartottak, ahol Gera többször is megjelent. A kilengések sokszor szóba kerültek. Ilyenkor bizo­nyítékokat kért, és nem tett konkrét lépéseket ellenük. 1944 december végén sikerült elmenekülnie a fővárosból, és Nyugat­Magyarországon csatlakozott Szálasihoz. Az erőszak ellen itt sem lépett föl, pedig még az ún. nyilas munkarend vezetője is fölhívta figyelmét a Nemzeti Számonkérő Különítmény tetteire. A nyilasok egy hungarista légió fölállítását is elhatározták. 1944. de­cember 24-én Gera József aláírásával egy fölhívás jelent meg a napilapok­ban: „Hívunk, testvér, a hungarista légióba, hogy velünk együtt küzdjél nemzetünk becsületéért és függetlenségéért." Fölháborodott ezen a szöve­gen, mert szerinte csak a nevét használták, de nem ö írta.

Next

/
Thumbnails
Contents