Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

HELYTÖRTÉNET - Erdélyi P.: Képviselő-testületi választások 1929-ben Csongrádon

kell."

14 Ugyanezt a hangvételt figyelhetjük meg a Csongrádvármegye cikkeiben is, amelyekben leleplezik és élesen támadják az úgynevezett „régi rezsimet".

15 Vagy hasonlóképpen szólal meg Piroska „A mi tíz pontunk" című programnyilatkozatban, amelyben a városvezetés módszereit azzal bírálja, hogy kitűzi az új vezetés elé a követendő mintákat: a testvéri megértést, a törődést a kisemberekkel, a tiszta erkölcsöt a városházán és a lakosság bajaival megértő módon foglalkozó közigazgatási apparátus létrehozását.

16 Eszerint az eddigi városvezetés ezeket nem valósította meg. Az ellenzéki agitáció hatásának fokozása érdekében még azt is szóvá teszik, hogy miért buktatják meg a gimnáziumban a parasztgyermekeket.

17 A hatalmi pozícióhoz makacsul ragaszkodó városvezető és az egységes pártiak a katolikus egyház támogatásával a Csongrádi Újság hasábjain vették fel a küzdelmet a Piroska-csoporttal. Ök is minden eszközzel politikai ellenfeleik lejáratására törekedtek. Piroska Jánosról többek között ilyen véleményt alakítottak ki: „örökös szócsépléseivel és hordó demagógiájával megakadályozni igyekszik a város fejlődésére irányuló törekvéseket."

18 A városvezetés és az egységes pártiak mellett emeli fel szavát Szedlacsek István apátplébános is, akinek véleménynyilvánításait befolyásolhatta az a tény, hogy Tóth István a váci püspök sógora volt.

19 A választások főpróbájának is tekinthető a megyei törvényhatósági választás 1929. november 3-án. Csongrád e testületbe 14 választott tagot delegálhat.

20 A Piroska-párt ekkor még csak a liberális és a 48-as függetlenségi csoportokat tudta magába olvasztani, és sikertelenül próbálkozott a szociáldemokraták megnyerésével. Ugyan a szociáldemokrata párt vezetői tárgyalásokat folytattak velük a választási szövetségről, de ennek feltételéül szabták, hogy a kooperációban Piroska Jánosék ne legyenek benne.

21 Ezen a tárgyaláson hangzott el Piroska indulatos válasza a szociáldemokrata elutasításra: „Én pedig leszek olyan legény, hogy mindenkivel szemben megállom a helyem."

22 1929. október 20-án mintegy ezren vettek részt azon a gyűlésen, ahol a Piroska-féle fajvédő párt és a Kossuth-párt képviselőiből megalakult a Nemzeti Demokrata és Gazdasági Párt. Ozsvár Péter az új pártalakulat elnöke kijelentette: az új politikai csoportosulás életre hívását a város kétségbeejtően válságos helyzete indokolja, valamint az, hogy „szükség van egy gerincesen helytálló pártra, amely a képviselő-testületi és törvényhatósági választásoknál olyanokat juttat be (a testületbe - a szerző), akik a visszaéléseket meg tudják szüntetni." A törvényhatósági választásokra való alapos felkészülésüket jelzi az is, hogy a pártnak minden utcában vannak utcabizalmijai, akik mindenkihez elmennek figyelmeztetni a választókat jogaik gyakorlására. 3