Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

RÉGÉSZET - Ozsváth G.: A régészeti malomleletek feldolgozásának buktatói

alábbiakban összegezzük, melyek a legfontosabb teendők a malomköleletek feldolgozásakor: - Malomkőtöredékek esetén első kérdésként választ kell keresni az eredeti malomkő alakjára, méreteire, a töredékek egymás közti viszonyának meghatározására. E tekintetben vizsgálnunk kell a töredékek felületét, esetleges kopásait. Amennyiben sikerül felületén körív részletét föllelnünk, akkor ennek görbületi ívéből következtethetünk a malomkövek átmérőjére (ez egy, a kerámialeleteknél is használatoshoz hasonló sablon segítségével könnyen elérhető). - Az ép vagy rekonstruált malomkövek megvizsgálása után választ kell keresnünk a malom hajtásához használt erőforrásra is. Ennek érdekében jó tudnunk, hogy egy bizonyos átmérő felett (45-55 cm) a működtetéshez szükséges erő nagysága már áttételes hajtásmódot sejtet. Ehhez a kő felületén található vésetek, kopásfelületek, csiszolódások, furatok tanulmányozása során nyerhetünk értékes adatokat. - Amennyiben a csiszolódott felület homorú, minden esetben felső kővel, ha domború, alsó kővel állunk szemben. - Malomkövek, kopárak esetében fontos választ keresnünk a központosítás megoldásának módjára. Ez történhet a kövek konvex-konkáv egymásra borulása révén a felső kő súlyánál fogva biztosított központosítással, vagy valamely alkatrész közbeiktatásával. E célra fém (vastüske, keresztvas) és fa alkatrészek egyaránt számításba jöhetnek. Itt kell figyelembe vennünk az alsó kövön található esetleges furatokat, bemélyítéseket. Ha az alj kövön teljesen áttörő furatot észlel a kutató, gyakran hajlik azon feltevésre, hogy abban átérő forgótengely foglalhatott helyet. Ilyen esetben mielőtt e felvetést megválaszolnánk, minden alkalommal meg kell vizsgálnunk a furat belsejének kopásfelületeit. A simára csiszolódott felület többnyire forgó, mozgó tengelyt feltételez, míg az egyenetlen, éles belső felület csap rögzítésére szolgáló furatot sejtet. - Választ kell kapnunk a gabonának a két kő közé juttatásának módjáról. Ez csak a legprimitívebb esetekben képzelhető el közvetlenül az őrlő felületre való szórással. E tekintetben különösen a felső kő kiképzését, véseteit, furatait kell szemügyre vennünk. Itt hívom fel a figyelmet, hogy a forgó (felső) kő közepén található, általában nagyobb átmérőjű, esetleg elágazó vagy hosszúkás, a kő teljes keresztmetszetét áttörő furat a legtöbb esetben e célra szolgál, emellett más funkciója is számításba jöhet (pl. központosítás). - Meg kell figyelnünk, hogy a felső kő csiszolódott felületén, a furat környékén esetleg bemélyített vésetek fordulhatnak elő. Ezeknek leggyakoribb szerepe, hogy itt rögzítik a központosításnál szolgáló keresztvasat (vagy esetleg fát).