Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Merk Zs.: Egy szegedi polgár, Lábdy Antal naplója ürügyén

a szegedi múzeumi konferenciára szóló meghívását -, nagy bátran előadással jelentkeztem. Miért tettem ezt? Milyen véletleneknek kellett bekövetkezniük, hogy egy szépséges történeti dokumentumról beszélhessünk ma itt? Tanárok munkája, családi kapcsolatok, illetve az, hogy évtizedek óta jelen vagyok a szegedi múzeumok tudományos ülésszakain, mellesleg pedig szegedi diák voltam. Talán érzékenyebb vagyok akkor, amikor Szegedről van szó. Nem tudok a naplókról, feljegyzésekről teljes egészében beszélni, pontosabban nem is vagyok erre hivatott. Egyfelől a naplók egy részét ismerem csak, azt, amely Baján van. A másik rész Szegeden. Nem vagyok alkalmas a feldolgozásra, hiszen a - véleményem szerint kb. 1870-től vezetett - feljegyzések, emlékiratok annyi helytörténeti vonatkozást tartalmaznak, melyhez szegedi kell. (Ami számomra evidens bajai történet, személyek, események és kapcsolódások, az egy más városban élő számára ismeretlen történet. Ugyanez igaz, ha én Szeged mindennapjairól, utcáiról, a Tiszáról, egyesületekről és személyekről akarnék beszélni. Számomra ismeretlen, az adatokat nem tudom súlyuk szerint kezelni, ahogy egy szegedi sem tudná Bajáét.) így nem kívánom részleteiben elemezni a nálam lévő anyagot, inkább csak benyomásaimat rögzítem, s átadom a másolatokat a múzeum azon dolgozójának, aki ezeket értelmezni tudja, pontosabban feldolgozni akarja, a hiányzó naplókat áttanulmányozza. Véleményem szerint: igen megérné. Lábdy Antal írásai a XVIII. század végi szegedi emlékezetet is rögzítik, amikor szüleiről, nagyszüleiről beszél, hiszen 1837. január 6-án született. Lábdy Antal a XIX. század második fele és a századelő Szegedének jelentős és tehetős polgára volt. Habermann Gusztáv Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez c. munkájában is szerepel. (A munka előszavában megfogalmazottakra, miszerint „minden helyreigazítást köszönettel fogadunk", Lábdy Antal naplói, visszaemlékezései alkalmasak.) Az általam ismert írásai, „naplói feljegyzései" 1855-ig (43 oldal) elején családjáról beszél, a feljegyzések nagyobbik része a reformkorról és a szabadságharc szegedi eseményeiről szól. Utólagos feljegyzésekről van szó, s utólagos értékelésekről, hiszen igen fiatal, 11-12 éves volt a forradalom és szabadságharc alatt. De beszél apjáról, aki részt vett a küzdelmekben, elbeszélései valószínűleg apja emlékezetét is rögzítik. Mindazonáltal a tizenéves gyereknek voltak emlékképei a történelmi eseményekről, s elbeszéléseinek legérdekesebb része számomra a mindennapi élet apró történéseinek rögzítése. Feljegyzéseit (elmondása szerint gimnazista korában kezdte el egy tanárának hatására) utólag írta le, később javította is. A javítások egy része magyarázat - idegen szó, melyről úgy vélte, már nem érthet az utókor, vagy helymegjelölés pl.: a mai Somogyi utca.) Az általam látott napló alapján