Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Kovács Z.: Az elveszett szabadkai Erzsébet szobortól Keglovich szegedi műterméig

KOVÁCS ZITA Az elveszett szabadkai Erzsébet szobortól Keglovich szegedi műterméig A Türr István Múzeum 33 000 darabot számláló fotógyűjteményében F. 28.065 leltári szám alatt szerepel Keglovich Emil

1 Szegeden jelzésű fényképfelvétele, melyen Teles Ede Erzsébet királyné c. mellszobra látható. A szobor könnyen felismerhető, hiszen a Türr István Múzeumban lévő Teleshagyatékban megtalálható a szobor gipszmintája. A fényképről a leltárkönyvek alapján nem lehetett megállapítani, hogy mikor és hol készült, valamint, hogy hol van (volt) a megörökített szobor. A kutatást Teles szobrának vizsgálatával kezdtük. A Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményének egyik jelentős egysége Teles Ede (1872-1948) szobrász- és éremmüvész hagyatéka. Teles Ede 1872-ben született Baján. Sokoldalú szobrászati tevékenységet folytatott, az éremművészet egész életén át foglalkoztatta - egy teljes érmésznemzedéket nevelt fel. Halála előtt egy esztendővel 1947-ben fejezte be önéletrajzának, visszaemlékezésének megírását. Az eredeti kéziratot nem ismerjük, a múzeum birtokában Teles Ede fia, Teles András kézirata van, melyet édesapja naplói nyomán állított össze.

2 A Keglovich fotón látható szoborra vonatkozólag először tehát ebben a Teles Ede „önéletírásában" kerestem adatokat - s meg is találtam (bár datálás nélkül) egy felállított Erzsébetszoborra való utalást. Az írás szerint a szobrot a szabadkai honvédgyalogezred kaszárnyájának udvarán állították fel. Ez a tény azonban az önéletírás hitelességét tekintve kezdetben pusztán feltételezés lehetett. Mindezek után megmutattam a fényképet Duránci Béla művészettörténésznek

3

, aki egyértelműen felismerte a valaha Szabadkán állt Erzsébet-szobrot. Az azonosítás után fény derült arra is, hogy a szabadkai szobor és a szegedi fényképész kapcsolata egészen a XIX. század fordulójáig, a millenniumig nyúlik vissza. Az ezredévi, millenniumi ünnepségek fényében rendkívül sokrétűvé vált a magyarországi szobrászat - megnőtt a szobrászok száma is. Budapest, Bécs, München, Bruxelles, Párizs művészeti iskolái olyan sok fiatal szobrászt bocsátottak ki az életbe, mint eddig még soha. 1896 és 1 Keglovich Emilről bővebben: T. Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet fénykora (1880-1896). Első rész: Szeged. In: MFMÉ Történeti tanulmányok 2. Szeged, 1999. 375-437. 2 Teles önéletírásának másolata: Türr István Múzeum Adattára, ltsz.: 376.72. 3 Ezúton szeretnék köszönetet mondani Duránci Béla művészettörténésznek (Szabadka) és Kelemen Mártonnak a kutatásban való segítségéért.