Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Merk Zs.:A Ferenc József-csatorna fotográfusa: Letzter L. Szegeden

napon átvettem." Az átvétel 1950. március 3-án történt, az aláíró pedig dr. Takáts Endre, a „múzeum vezetője".

2 A vörös bőrbe kötött, arany nyomással díszített engedélyokirat külső megjelenésében hasonlít a fényképalbumra. Elképzelhető, hogy közel egy időben került mindkettő a múzeumba a megszűnt Ferenc-csatorna Társulattól. A csatornahálózatról készült album szorosan összefügg a fényképezéstörténetben a múlt század második felében megjelenő új műfajjal, a fényképalbumok történetével. Szólnunk kell ezért röviden a Ferenc-csatorna, illetve az albumban megörökített csatorna történetéről, és a fényképalbumok divatjáról is. A Kiss József és testvére, Gábor tervei alapján 1793-ban elkezdett és 1801-re befejezett Ferenc-csatorna a Dunát kötötte össze a Tiszával. Egyszerre szolgált a belvizek levezetésére és hajózásra is, azonban az építtető és üzemeltető társaságnak nem hozta meg a remélt hasznot. Hosszas huzavonák után 1841-ben került állami kezelésbe, de a csatorna karbantartására, fejlesztésére így sem jutott elegendő pénz. Türr István a kiegyezést követően - kegyelmet kapván az uralkodótól meglátogatta szülővárosát, Baját. Sayn francia, majd Caramorra olasz mérnökkel és Klasz Márton királyi építészeti felügyelővel bejárta a Bácskát. Életrajzírója, Gonda Béla minderről így ír 1925-ben: „... Felső-Olaszországban látta az öntözés által szinte virágos kertté varázsolt, dúsan termő mezőket, az egész országrészt behálózó csatornákat [...] majd meg Franciaországban szemtanúja volt a hajózó csatornák óriási forgalmának [...] szülőföldjére visszatérve azonnal szemébe ötlött a Ferenc-csatorna elhanyagolt állapota, az ős termő erőben lévő bácskai földek silány művelése."

4 Tervének megvalósításához az 1870. XXXIV. tc. teremtette meg az alapot, az engedélyokirat, mely részletesen szabályozta a munkálatokat: „Kelt Bécsben egyezer nyolcszáz hetvenkettedik évi Szent Mihály hava 13-ik napján". Az engedély szerint a Ferenc-csatorna „az államkincstár tulajdonjogának világos fenntartása mellett Türr István olaszországi kir. altábornagy úrnak üzlet és használat végett átadatik, oly feltétel mellett, hogy engedélyes köteles legyen: a. mindenek előtt az átveendő Ferenc-csatornát általában kijavítani; b. Bajától Bezdánig egy táp- és hajózási csatornát ásatni; c. a Dunának úgynevezett „Sugovicza" ágát hajózhatóvá tenni, és részben kikötővé átalakítani; d. a Ferenc-csatornát a borjasi átmetszésig meghosszabbítani; végül; e. Kis-Sztapárnál a Ferenc-csatorna első tartányából kiindulva Breszlovácz, Keresztúr, Puszta-Pettan, Torzsa, Despot-Szt.-Iván, Kulpin, Petrovácz és Piros helységek vidékein át Újvidéken ahol a Dunába egy új hajózási- és öntözési csatornát építtetni."

5